Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)
Bencze Zoltán: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről
kemencével szemközti sarokban volt. A 226-os ház nyúlványa ellenkező irányban található, mint a 363. és a 367. házé. E két utóbbi ház hasonló tájolása arra mutat, hogy talán egy időben állhattak. Bejáratot két háznál lehetett megfigyelni. Mind a 363., mind pedig a 367. háznak a kemencével átellenes DNy-i oldalon volt a bejárata, melyet két cölöplyuk jelzett. Meneteles típusú bejáratot nem találtunk. 21 A többi ház esetében csak feltételezhető a bejárat helye. 22 A nyúlványok már csak viszonylag csekély szélességük miatt sem tekinthetők bejáratnak. Ezt erősíti továbbá az a tény is, hogy mind a 363. mind pedig a 367. háznak volt nyúlványa, ugyanakkor pedig a kemencével átellenes oldal közepe táján megtaláltuk a bejárat helyét. ÁRKOK, KARÁM Az árkok szerepével Árpád-kori falvainkban először Méri foglakozott részletesen. 23 Kutatási területünkön az árkok alapján településszerkezet rekonstruálható. Az árkok utcát, telkeket és a telkeken belül kisebb telekrészeket rajzolnak ki. Egyes árkoknak természetesen lehetett vízelvezető szerepe is, de nem ez volt az általános. Az árkokból kikerült földből sánc készülhetett az árkok belső oldalán. Sáncot nem tudtunk megfigyelni, mivel az autópályás ásatások jellemzője, hogy a felső humusz réteget gépi úton kell eltávolítani, így ha volt is ilyen az valószínűleg a dózerolás áldozatául esett. Az árkokból kikerülő földet felhasználhatták továbbá a veremházak építésekor is, mivel a szarvasgedei rekonstrukció során bebizonyosodott, hogy a ház verméből kikerülő föld nem elegendő annak tetőzetéhez. Az árkok metszete igen változatos. (40-41. kép) Van hegyes, van lekerekített, van kettős, sőt hármas árok is. Ezek összefüggésben lehettek az árok funkciójával. Volt olyan árok, amely több mint száz méter hosszan követhető volt területünkön. A karámok szoros kapcsolatot mutatnak az árkokkal, mivel általában földbe mélyülő körítőárkuk szokott előkerülni. Karámokkal nem olyan régen kezdett el foglalkozni a kutatás, noha már Méri is utalt arra, 24 hogy voltak olyan elkerített helyek, ahol az állatokat tartották. A Tatabánya-Dózsakerten 25 és Kengyelen 26 előkerült kör alakú karámok irányították rá a figyelmet erre a kérdésre. Laszlovszky a talajfoszfát-analízist is segítségül hívta, amely bebizonyította, hogy az állattartó helyek belsejében az állatok trágyája miatt 21 MÉRI 1952. 58., MÉRI 1964.a. 11. 22 A kisalföldi veremházak többségénél a bejárat a tüzelőberendezéssel átellenes sarokban vagy annak közelében volt. TAKÁCS M. 1993.a. 31. 23 MÉRI 1962.211-218. 24 MÉRI 1962.217. 25 VÉKONY 1988. 298. 26 LASZLOVSZKY 282-283.
