Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója

böztethetünk meg. Ha az ágas a gödrön belül van, vagy a gödör oldalába esik, akkor a határoló szerkezetek még lehetnek a gödör oldalán, de ha az ágas a gödrön kívül helyezkedik el, akkor a ház végfala is kívül kell, hogy essék, ellenkező esetben az épületet tartó váz kilóg a házból. A számunkra most érdekes gödrön kívüli ágasfás ház meglehetősen ritka, de létező típus. A Balatonszentgyörgy határában található Kenderföldi-réteken feltárt veremház ágasai és kemencéje is a gödrön kívül helyezkedett el.

11 A Visegrád-várkerti ásatások változatos típusú épületei között is akadt egy veremház, melynek külső ágasa volt.

12 A kevés régészeti példánál többet találunk a népi építkezés terén. Az általunk alkalmazott elv az időszakos hajlékok, illetve kunyhók kialakításában érvényesült. Ezek között az épületek között több süllyesztett padlójú, földre támaszkodó tetejű változatot is találunk, melyekben nem nehéz felismerni a Árpád-kori veremházak továbbélését. A legszebb ilyen példákat Herman Ottónak köszönhetjük. 1898-as nádudvari gyűjtőútja során figyelt fel a halászok kastélynak nevezett kunyhójára. A földbe mélyített építményről metszetrajzot, távlati képet és egy értelmező perspektivikus metszetet is készített.

13 (34. kép) A kunyhó 3 m hosszú volt, bejárati nyílása a nádból készített oromfalba volt vágva, földre támaszkodó szarufás tetőszerkezetét is náddal fedték. A Kövinek nevezett halasvíz partján több ilyen kunyhó is állhatott, hiszen Herman Ottó megjegyzi, hogy az egyiknek belsejét polyvával kevert sárral tapasztották ki. Metszetrajzából az is kiderül, hogy a kunyhó földbe ásott gödrének neve födje, két oldalpadkáját pedig padkának illetve vaczoknak nevezik. A perspektivikus metszeten az is látható, hogy a vackon ruhafélékből készített fekvőhely van, itt egy pipázó halász ül, míg társa a szemközti padkán fekszik. Kettejük között, a kunyhó padlóján tűz ég. A nagysárréti kondások is földbe ásott kunnyókaX. építettek maguknak, nádból emelt kúpos hajlékuk nem szögletes, hanem kör alaprajzú volt.

14 (5. kép) A kemény teleket a kunyhóban töltötték el, más évszakban csak a gúnyájukat és élelmiszerüket tartották itt. A kunyhó akkora volt, hogy egy kisebb háznak is beillett, mégis a földből alig látszott ki, padlóját ugyanis másfél méter mélyen a földbe süllyesztették. így történhetett, hogy a bárándi elöljárók 1829-ben majdnem eltévedtek ellenőrzésük során: „menvén a'Kilső Bányához a ' kunnyó füstje után igazodtunk a ' roppant hóba. " A kunyhó belsejében körben a fal mentén ásóval alacsony, de széles padkát nyestek, erre ná11 MÜLLER 1972. 197-199. 12 12. számú lakóház. A publikálatlan anyagra való hivatkozásért Kovalovszki Júliának tartozom köszönettel. 13 Herman Ottó gyűjtőfüzetei a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában találhatók: EA 000182/B. II. Vegyes. 99.p.; EA 000182/VIII. 14.p.; két ábrájukat közű: CSILLÉRY 1970.a. 65. 7-8. ábra, illetve 1982. 28. kép. 14 SZŰCS 152.