Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)
Bencze Zoltán: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről
méter hosszan a térképen Visontai útnak nevezett dúlőútig. A terület korábban mezőgazdasági művelés alatt állt. Az 5. számú lelőhely 4 az 1. számú lelőhely az M0-hoz csatlakozó új 2. számú út csomópontjától északra, a 2. sz. út budapesti szakaszának nyomvonalában nyitott 3 kutatószelvényt foglalja magában. A csomóponttól kiindulva mintegy 200 m hosszúságban, több kisebb-nagyobb, szigetszerű dombhát emelkedik ki a Mogyoródi patak egykori árteréből. A nyomvonal az egyik, nagyjából észak-déli irányú dombvonulat északi, a patak árterébe benyúló végét szeli át. A területet északról egy homoktöltés zárja le, melyet a nyomokból ítélve útként használtak, de már rég felhagytak vele. Mögötte folyik a Mogyoródi patak. Délről a feltárt területtel párhuzamosan a Budapest-VácVeresegyháza vasútvonal töltése emelkedik, mellette a Rákospalotáról az Alagi majorhoz vezető dűlőút található. A megkutatott terület keleti határa egybeesik a Dunakeszi-Fót-Budapest hármas határ vonalával. A nyomvonaltól kelet felé mintegy 1 km távolságra találhatók Alag középkori falu templomának máig álló romjai. Az AJagi majorhoz vezető dűlőút déli oldalán, a lelőhelytől mintegy 600 méterre pedig a szántóföld közepén fákkal övezve található a sikátori templomrom. Az 5. számú lelőhely területét korábban rétként használták. A korábban mezőgazdasági művelés alatt álló 1. sz. lelőhelyhez a XV. kerület Károlyi Sándor út folytatásaként az Újmajort megkerülő dűlőút vezet. A lelőhelyet a Budapest-Vác-Veresegyház vasútvonal vágja ketté. A vasútvonal északi oldalán található terület dél-északi irányba lejt. A lelőhely e részét nyugatról egy észak-déli irányú dűlőút, délről a vasúti töltés, északról és keletről pedig a Káposztásmegyerre vezető dűlőút határolja. Az 1. számú lelőhely nagyobb része a Budapest-Vác-Veresegyház vasútvonaltól délre található. Északról a vasúti töltés, keletről egy dűlőút, nyugatról és délről pedig a kisajátítási terület határa szabta meg a lelőhely déli részének nagyságát. Mivel itt egy csomópontot alakítanak ki, ezért a szokásos 60 méteres szélességnél lényegesen nagyobb felületen nyílt mód a régészeti kutatásokra. Elöljáróban még annyit el kell mondani, hogy az 1. számú lelőhelyen több őskori kultúra emlékei is napvilágra kerültek. 5 A legidősebb emlékek a neolitikumból származnak, mégpedig a dunántúli vonaldíszes kultúrának a középső szakaszából, az ún. kottafejes időszakból. A középső rézkort az ún. tűzdelt barázdás díszű kerámia kultúrája képviseli. A terület legintenzívebb őskori településmaradványai a vaskor első szakaszából, az ún. szkíta korból származnak. 4 Az ásatási eredményeket a feltáró, dr. Gyuricza Anna fogja közzétenni. 5 Az őskori objektumokat dr. Endrődi Anna, Horváth M. Attila és M. Virág Zsuzsanna tárták fel, így az anyagot is ők fogják feldolgozni.
