Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)
Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés)
rasait, hogy a házak leírását és alaprajzát egy-egy rekonstrukciós „látképpel" is kiegészítette 67 (24-28. kép). E rajzok esetében azonban az expresszív, elnagyolt kifejezésmód volt hivatott pótolni a részletek hiányát, így e rajzok, bármennyire kifejezőek is, a tömegvázlatnál több információt sajnos nem nyújtanak. Az azonban még így is mindenképp előremutató gondolatnak tekintendő, hogy N. Stanojev tömegvázlatai több veremház-típus párhuzamos létét sugallják. Az áttekintés lezárásaként megállapítható, hogy az Árpád-kori Magyarország köznépének lakáskörülményeit régészeti eszközökkel vizsgáló szaktudomány már több, mint fél évszázada eljutott a rekonstrukció gondolatához. A maketteket is tudományos igénnyel készítő Méri István kivételével azonban a szakemberek megelégedtek azzal, hogy írásban vagy rajzban rögzítsék rekonstrukciós elképzeléseiket. A méretazonos újjáépítések elmaradása sajnos azt is eredményezte, hogy az írott formában vagy rajzban bemutatott rekonstrukciós elképzelések ellenőrzése elmaradt, pontosabban csak a különböző rendezvények, illetve kiállítások szervezőinek és kivitelezőinek nyílott alkalmuk e munka elvégzésére. Az anyagi eszközök és/vagy az idő hiánya azonban ez utóbbi esetekben általában igencsak akadályozta a tudományos igényű megközelítést. A magyar telepkutatás ennek ellenére is igen nagy munkát végzett a lakóhelyek feltárása, dokumentálása és közlése által. A falu-ásatások száma különösen az utóbbi évtizedben szaporodott meg, nem utolsó sorban az autópálya-építkezéseket megelőző leletmentések révén. Azon kijelentés 68 tehát, miszerint a magyar településrégészetben, és különösen a X-XI. századi lakóhelyek kutatásában 69 a nyolcvanas évek közepe óta nem történt volna érdemi előrelépés, elemi ismerethiányra vall. Pontosabban arra, hogy e kijelentés megfogalmazója, az 1980-as évek közepén megtett anyaggyűjtése óta már nem fordít kellő gondot arra, hogy figyelemmel kísérje az újabb feltárásokat, és az eredményeiket bemutató szakirodalmat. 70 67 STANOJEV 28, 51, 85. (a rajzban rekonstruált házak lelőhelye Óbecse (Becej)-Botra, Óbecse-Pelek, Óverbász (Vrbas)-a Crna bara partja). 68 BALASSA 1997.185. 69 E munkák bibliográfiáját összeállította: TAKÁCS M. 1996.a. 197-217.; WOLF 1996. 64. (biliográfia). 70 E tény annál is nehezebben érthető, mert a közelmúltban egy sor olyan néprajzi konferencia is megrendezésre került, ahol az illető tájegység középkori házainak feltárását is rendszeresen bemutatta egy-egy régész. Egyetlen, kiragadott példaként lásd TAKÁCS M. 1993.b. 7-53.
