Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)
Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés)
(15. kép) megoldásai jól visszavezethetők Méri István fentebb idézett munkáira. Ezzel szemben viszont a 4. számú, négyszögletes, de csak egy középoszloppal rendelkező lakógödör (16. kép) felépítményeként javasolt, mind a négy szélén a talajra támaszkodó sátortető új megoldásnak tűnik, bár távoli visszfényként talán felfedezhető benne a Herman Ottó által elemzett kerek kunyhó hatása. Sabján Tibor alábbi elemzésének gondolatmenete miatt külön is kiemelendő, hogy mindkét ház esetében a tetőt hordozó szarufák nem közvetlenül a gödör szélei mellett támaszkodnak a talajra. Negatívumként viszont sajnos nem hagyható említés nélkül az, hogy mindkét ház esetében eltérések mutathatók ki a rekonstruált felépítmény egyes részletei és a feltárási alaprajzon rögzített állapot között, így például az 5. ház (15. kép) rekonstruált felépítményén a cölöpök egy része nem ott áll, ahol az alaprajzon a gödrük található. A kerekegyházi házrekonstrukciók rövid ismertetését talán azon utalással érdemes zárni, hogy a 4. ház (16. kép) felépítményén Herman Ottón túl talán felfedezhető Vaday Andrea fentebb már hivatkozott gergelyiugornyai rekonstrukciója, illetve a Madaras László által rajzban rekonstruált avar háztípusok egyikének 38 (19. kép) hatása is. Az avar veremház-típusokra e konkrét egyezésen túl azért is érdemes odafigyelni, mert, mint Bóna István 39 megállapította, az avar- és Árpád-kori házépítés módszere gyakorlatilag azonos volt. Érvelése szerint ezen azonosságot tévedés lenne etnikai alapon - például a szlávok jelenlétével - magyarázni, hiszen annak hátterében sokkal inkább természetföldrajzi tényezők, például az éghajlat hidegebbre fordulása állhatott. A fentiek következtében tehát egyáltalán nem tűnik mellékesnek az, hogy Madaras László szerint egy-egy avar-kori ház milyenségét alapvetően négy tényező határozta meg: a gödör mélysége, a cölöplyukak helye, a tüzelőberendezés milyensége, és a lejárat helye. 40 E tényezők alapján Madaras László rajzban a felépítménynek több olyan módját is rekonstruálta (16-20. kép), amelyeket fentebb, az Árpád-kori szakirodalom vonatkozásában már megismerhettünk. (Érdemes külön is kiemelni,hogy a tetőszerkezet kialakításának módját Madaras rekonstrukciós rajzain igazából nem befolyásolja az, vajon a padló szintjét beásták-e a talajba!) így az idézett tanulmányban is megtalálható a Méri István által rekonstruált, ágasfás, szelemenes szerkezetű, alsó végével a talajra támaszkodó nyeregtető (Madaras B/1, B/2 típus), de a négy alacsony falra támaszkodó sátor- illetve nyeregtető is (Madaras B/3, B/5 típus). 41 A fentebb idézett rekonstrukciók közös jellemvonása, hogy a házak „újraalkotása" általában csak rajzban történt meg, Méri István pozitív példája ki38 MADARAS 1989. 21. ábra. 39 BÓNA 1973. 66. 40 MADARAS 1989. 24. 41 MADARAS 1989. 18-22. ábra.
