Zoltán Bencze - György Szekér: Das Paulinerkloster von Budaszentlőrinc (Monumenta Historica Budapestinensia 8. kötet Budapest, 1993)

A XVI. század eleji építkezések - Jegyzetek

a szűkebb értelemben vett Magyarországra vonatkoznak, vö. Hervay in: Gyöngyösi 1988, 229-230. 45. DAP III., 326. 46. DAP HL, 326. 47. DAP ÜL, 325. 48. DAP III., 326. 49. DAP ÜL, 309-315. 50. Bártfai Szabó L.: Pest megye történetének okleveles emlékei, 1002-1599-ig. Bp. 1938, 24, kat. sz.: 129. 51. Jankovich M.: Buda környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. BpR XIX, 1959, 62 és 85. 52. Gyöngyösi 1988, 56, caput 19. 53. Gyöngyösi 1988, 56, caput 18. 54. Gyöngyösi 1988, 69, caput 28. 55. Gyöngyösi 1988, 68, caput 27. 56. OL DL 7684, közli Kumorovitz 1987-88, III/l, 55, kat. sz.: 118. 57. OL DL 8835: 1406. február 18. — közli Kumorovitz 1987-88, III/l, 226-227., kat. sz.: 447 — Zsigmond megerősíti 1391. április 22-i oklevelét; OL DL 11375: 1424. június 15. — közli Kumorovitz 1987-88, III/2, 87-88, kat. sz.: 850 — István szerb despota előírja, hogy a sót, amelyet a generális káptalan eltartására adott Zsigmond, szabadon, vám nélkül szállíthatják és bárhol eladhatják a pálosok, a tisztviselők pedig ne háborgassák, sőt, védjék és oltalmazzák őket; OL DL 12519: 1433. július 15. — közli Kumorovitz 1987-88, HI/2, 194-198, kat. sz.: 1051 — Zsigmond parancsot ad Cusali Jakch Mihály sókamaraispánnak, hogy a pálosok kapják meg a 300 forint értékű sót, mivel a pénzt egyes területeken másként váltották, így kevesebb értékű sót kaptak a pálosok annál, mint amennyi járt volna nekik; OL DL 12551: 1433. november 25. — közli Kumorovitz 1987-88, III/2, 208-209, kat. sz.: 1067 — ugyanazt írja elő, mint az 1433. július 15-i oklevél; OL DL 13158: 1438. március 1. — közli Kumorovitz 1987-S8, IH/2, 296, kat. sz.: 1184 — Albert megerősíti Zsigmond 300 aranyforintos sóadományát; OL DL 13563: 1440. július 30. — I. Ulászló megerősíti Zsigmond és Albert sóadományát; OL DL 13562: 1440. július 30. -1. Ulászló megerősíti Zsigmond és Albert 300 aranyforint értékű sóadományát, valamint megparancsolja, hogy a só árusításában ne akadályozzák a pálosokat, főleg Pest és Buda városokban; OL DL 14892: 1454. december 18. — V. László megerősíti Zsigmond és Albert 300 forintos sóadományát; OL DL 15059: 1456. április 24. — V. László oklevele a szolnoki sókamarásoknak, mert nem akarták kiadni a sót, mely Zsigmond óta szokásos. A király megparancsolja, hogy adják ki a sót; OL DL 8833: 1456. május 19. — az 1391. április 22-i, az 1406. február 18-i, az 1438. március 1-jei oklevelek megerősítése; OL DL 15181: 1457. augusztus 20. — V. László azt írja olasz sókamaraispánjának, hogy 300 forint értékű sót kaptak a pálosok, ezen kívül a király még adott 100 forintot a rendtagok ruháira. Mivel a sókamaraispán vonakodott a sót kiadni, a király parancsot adott az elmaradt 700 forint kiadására; OL DL 15586: 1461. május 11. — Mátyás király parancsleveléből kiderül, hogy a sóadomány Erdélyből érkezik; vö. Zákonyi 1911, 53-56 — néhol az oklevélszám, néhol az időpont téves. 58. OL DL 21516. 59. Gyöngyösi 1988, 77, caput 35. 60. Zákonyi 1911, 25-26. 61. Kristó Gy.: Az Anjou-kor háborúi. Bp. 1988, 171-175. 62. Gyöngyösi 1988, 77, caput 35., Zákonyi 1911, 25-26. 63. Wenzel G.: A turini békekötés 1381-ben. Magyar Történelmi Tár XL, Pest MDCCCLXXII (1872), 86^89, rövidítve: Wenzel G.; Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest, 1872, Értekezések a történeti tudományok köréből II. k. VII. szám, 1873, 36-37. 64. Gyöngyösi 1988, 78, caput 35. 65. Gyöngyösi 1988, 181-183, caput 87.; Zákonyi 1911, 26-27.; Kelényi 1936, 96. 66. OL DL 23725. 67. OL DL 25676. 68. Gyöngyösi 1988, 182, caput 87. 69. 1381: Knapp 1983, 514.; 1418. február 6.: OL DL 10656, közli MonRomEpVesp 111,6, kat. sz.: V és Kumorovitz 1987-88, III/2, 24, kat. sz.: 717; 1422. június 23.: OL DL 11223, közli MonRomEpVesp III, 31, kat. sz.: XXXIII és