Zoltán Bencze - György Szekér: Das Paulinerkloster von Budaszentlőrinc (Monumenta Historica Budapestinensia 8. kötet Budapest, 1993)

A kolostor az újkorban - Kutatástörténet

záródású templom északi zárófala között helyezkedtek el. Az 1990/9l-ben feltárt sírok részint a kerengőfoly osó, részint a kerengőudvar területén feküdtek. A 89/3., 10. és a 90/5. sírban szöget találtunk. A 88/5. sír koponyáján zöldes fémnyomokra bukkantunk. A 89/30. sír halottjának fején fémkarika volt A 91/3. sírban a jobb kéznél 3 db bronzkarika volt ugyanakkor némi szövetmaradvány is előkerült ebből a sírból. A 91/10. sírban a medencén övcsat volt a 91/15. sír mellrészén egy négyzetes fémtöredéket találtunk. A 90/6. sír a korai poligonális templom északi zárófalának északi oldalán feküdt csaknem a második kerengő belső falának DK-i sarkával egy vonalban. A 90/6. sírban Zsigmond-pénzt találtunk.

146 Mivel a határozók 1402-re keltezik ezt a típust

147 a sír is jól datálható. A 91/6. sír a kolostorudvart É-D-i irányba átszelő árokban, az udvarban futó kis csatorna északi oldalán feküdt (16. kép). Ebben a sírban is Zsigmondpénzt találtunk, amely 1430-1437 között volt használatban.

148 Feltétlenül meg kell említeni még a 88/9. sírt, amely a korai poligonális záródású gótikus templomban feküdt, a hajófal és a szentélyfal déli találkozási pontjától kissé északabbra, még éppen a templomhajóban. Ez a sír ugyanis észak-déli tájolású volt fejjel északnak, alja 338,11 méternél volt A háromhajós templomtól északra található a kolostor poligonális záródású első temploma, amely a XIV. század elején épül. A templom érdekessége, hogy nyugati zárófala nem E—D-i, hanem ENy— DK-i irányú, így a kerítésfal által e templomtól délre bezárt rész sem volt szabályos négyszög formájú. A templom északi zárófalának belső oldalán sikerült egy oltáralapozást feltárni. Amikor 1381-ben idekerülnek 149 Remete Szent Pál földi maradványai, akkor a templom részleges elbontásával itt egy kápolnát alakítanak ki, ahol a névadó földi maradványait elhelyezik. Felépítik a háromhajós templomot melytől északra egy folyosót hoznak létre, ahol az ereklyéket tartalmazó kápolnába lehet bejutni.

150 A folyosófal déli oldalán hosszabb szakaszon sikerült feltárni a fal zokliját Ennek a szintje a háromhajós templom — Ny felől nézve — 1. belső támpillére északi meghosszabbításában 339,51 m, keletebbre, ott, ahol a folyosófal már átmegy a korai gótikus templom nyugati zárófalán pedig 339,29 m. Ugyanitt az elbontott nyugati zárófal már csak 338,73 m mélységben volt meg.

151 Úgy tűnik, hogy a folyosó nyugat-keleti irányban lejtett Az ezen a területen húzott K—Ny-i metszeten (7. kép) valamivel 339 m alatt egy szint figyelhető meg. A XIV. század vége felé az egyhajós gótikus templomot kápolnává alakítják át úgy, hogy még a korábbi templomhajóból is leválasztanak egy részt egy E—D-i fallal a kápolna számára. Metszetünk e faltól nyugatra húzódik. Valószínű, hogy az elbontott templomhajó helyén egy kisebb udvart alakítanak ki, melynek a járószintje lenne valamivel 339 m alatt. Itt jegyzem meg, hogy a kápolna E—D-i irányú nyugati zárófalát és a kápolnába vezető folyosófalat egyszerre építik meg. Összegzésként el kell mondani, hogy a korai poligonális záródású templom, majd kápolna szentélyzáródásának három építési periódusa van: 1. A XIV. sz. elején a templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, 2. A XIV. sz. 80-as éveiben a templomból leválasztott kápolna szentélye tengelysarkos záródású lesz, 3. A XV. század 80-as éveiben történt átépítés után a kápolna szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. A korai poligonális záródású gótikus templomtól északra található a kerengő. Az első kerengő déli külső fala a korai sokszögzáródású templom északi fala volt. A kerengő belső falának már csak kiszedett maradványát találtuk meg. Keleten a kerengő külső fala a korai poligonális templom szentély- és hajófalának találkozásánál indult északi irányba. Ezt a falat később, még a középkor folyamán teljesen kiszedték. Keleten a kerengő belső falát is meg lehetett fogni. Az első kerengő nyugati külső fala valószínűleg az a fal lehetett amely a korábbi sokszögzáródású templom nyugati zárófalától kissé nyugatabbra indul északi irányba. E faltól keletebbre előkerült egy vékonyabb fal, amely talán a kerengő nyugati belső fala lehetett (15. kép). Északon eddig nem sikerült az első kerengő falait meghatározni. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a kerengő négyzetes formájú volt az udvara mintegy 10 X10 méteres lehetett a folyosó szélessége pedig kb. 2 m volt

152 A XIV. század végén nagy építkezések történnek a kolostorban. Ekkor nagyobbítják meg a kerengőt, mégpedig nyugati és északi irányba. Ennek a kerengőnek a kiterjedését jól ismerjük. Az északi kerengőfolyosónak átlag 339,50 m körüli magasságban megmaradt az eredeti téglapadlója is, a folyosó pedig itt 3 m széles volt. A korábbi keleti belső kerengőfal mellé egy jóval vastagabb belső kerengőfalat emelnek. A második kerengőnek a déli belső fala bizonytalan. Úgy tűnik, hogy a korábbinál sokkal szélesebb bejáraton lehetett innen a kerengőudvarra kijutni. A második kerengő északi belső falától kissé délebbre megtaláltunk a kolostor nagy K—Ny-i irányú csatornáját. A második kerengő ÉNY-i belső sarkában a nyugati belső fal alatt boltívesen maradt meg a csatorna (8. kép). A csatorna fehér mészhabarcsba rakott fala nagy kövekből épült A fe-