Zoltán Bencze - György Szekér: Das Paulinerkloster von Budaszentlőrinc (Monumenta Historica Budapestinensia 8. kötet Budapest, 1993)
A kolostor az újkorban - Kutatástörténet
ruhák és rendi kiváltságlevelek pedig a Homonnaiak revickei várába kerültek. Egy 1532-ben keletkezett lista felsorolja ezeket a tárgyakat 91 Az arany és az ezüst tárgyak értéke 60 ezer, az egyházi ruháké pedig 30 ezer magyar forint volt 92 Mivel a Homonnai-család az őrzésükre bízott kincseket nem akarta visszaadni, perre került sor. Ferdinánd király 1550-ben, 93 majd 1559-ben is sürgette a kincsek visszaadását minden eredmény nélkül. Az 1569-ben kiadott ítéletlevél szerint a pálosok elvesztett értékeikért mindössze 2000 forint kártérítést kaptak. 94 A budaszentlőrinci kolostorról 1540 után a XVI. századból már nincs több adatunk. A KOLOSTOR AZ ÚJKORBAN A kolostor területét már a XVII. században kőbányaként használták. Egy 1627-es forrás arról számol be, hogy a budai pasa a budaszentlőrinci kolostor köveiből erősítteti meg a budai erődítményeket 95 Talán nem véletlen, hogy innen szállítanak követ Budára. A budaszentlőrinci pálos kolostor ugyanis jó minőségű hárshegyi homokkőből épült 96 A pálosok 1686 után szerettek volna egykori főkolostorukba visszaköltözni, de többszöri próbálkozá97 suk ellenére nem sikerült elérniük ezt 1686 után Bu98 daszentlőrinc Buda városához került A váci káptalan 1745-ben kelt oklevelében a pálosok tiltakoznak, hogy^Buda városa egykori főkolostorukat elidegenítette. Hiába próbálták meg Budaszentlőrin100 cet peres úton visszaszerezni, a pert elveszítették. 1756. április 13-án Csáky Miklós esztergomi érsek megbízásából Batthyány József gróf végez helyszíni szemlét a területen. A helyszíni szemle résztvevői a romok egy részét még jó állapotban találták. Jól lehetett látni a templomhajót feljebb pedig egy négyszögletes részt találtak, közepén kúttal. A bizottság a négyszögletes résznél talán cellák nyomait látta, nyugatabbra pedig egy toronyalapozást figyeltek meg. Említenek még egy délebbre fekvő kutat is. 101 1763-ban készült az a térkép (1. kép), amely a Budakeszi és Buda közötti birtokviszonyokat ábrázolja. A térkép rudera ecclesiae felirattal jelzi a budaszentlőrinci kolostor helyét A romok mellett található völgyet pedig Pál völgyének nevezik. 1768-ban egy másik térképen (1. kép) rudera templi monasterii felirattal ábrázolják az egykori főkolostort A helyszínen egy nagyobb és egy kisebb téglalap összekapcsolódása jelenik meg, amely mellett egy kutat kissé feljebb pedig mintha egy tornyot lehetne látni. A mai Kurucles felé eső völgy itt is Pál völgye néven szerepel. 1770 körül keletkezett az a térkép, amely Buda egész területét valamint Pest és Óbuda egy részét ábrázolja. A térkép feltünteti a budaszentlőrinci romokat is. 102 Egy 1773-as felmérési térkép (7. kép) szintén a Budakeszi és Buda közötti birtokviszonyokat mutatja. A felirat és az ábrázolás hasonló, mint az 1763-as térképen. 103 1822-ben Schams tesz említést a romokról. 1827-ben Jankovich Miklós azt írja, hogy ő még gyerekkorában látta a romokat, és akkor azok még embermagasságig álltak. A szerző látta a templom kétszer hat oszlopát, hét oltárának ép asztalát valamint több márvány sírkövet is megfigyelt. 1826-ra a romok azonban annyira lepusztultak, hogy Jankovich már alig találta meg a templomot 104 Egy 1853-as térkép, amely a Szép Juhászné vendégfogadó környékét ábrázolja, talán a kolostor romjainak egy részét is feltünteti. 105 1868-ban Rupp azt írja, hogy több mint 40 évvel korábban ő is megvizsgálta a romokat Látta a falakat Szent Pál kápolnájában a néhány láb magasan meglévő falakon festett szentképeket figyelt meg és talált itt egy lépcsőt is, mely szerinte a szószékhez vezetett Könyvének megjelenése idején azonban már néhány elszórt kőmaradványon és a monostor kútján 107 kívül mi sem hirdeti többé a régi dicsőséget KUTATÁSTÖRTÉNET A régészeti kutatások 1846-47-ben indultak meg 108 Henszlmann Imre vezetésével. Az ásatási alaprajzon 109 egy háromhajós templomot látunk, melynek szentélyében egy korábbi szentély látható. Mind a templom északi, mind a déli oldalához egy-egy kápolna csatlakozik. Látunk még egy nyolcszögű toronymaradványt, valamint egy folyosórészletet is. 110 Palugyai Imre megírja, hogy a telektulajdonos abbahagyta ugyan a feltárást, de fiai, alighanem kevesebb szakértelemmel, folytatták azokat 11 Rupp megemlíti még, hogy a tulajdonos a falakat saját házára használta fel, a templom helyébe szőlőket plántáltatott, és az ez alkalommal innen kiásott csontokat egy