Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)

Előszó

ELŐSZÓ Sokszor és sok helyen elhangzott, leírták, hogy Aquincum monumentális régészeti objektumával - a katonai nagy fürdő - ásatásával kezdődött fővárosunk területén az első régészeti kutatás. Az 1778-ban megkezdett munkát 206 év múlva olyan eredmény koronázta, amelynek megvalósulását senki sem remélte. 2 A ma elénk táruló mintegy 15 000 m -nyi területen fekvő grandiózus épület maradványai, a római birodalom területén az első fürdő, mely szinte teljes egészében in situ bemutatási formát nyert. Az idáig megtett út nem volt felhőtlen. Bővelkedett nehézségekben, izgalmakban a feltárások során. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy talán soha annyi segíteni akarás és megvalósuló kedvező megoldások nem születtek mint itt. Kétmilliós fővárosunk közlekedésének korszerűsítésénél múlhatatlanul szükség volt az Árpád-híd bővítésére, közlekedési csomópont kialakítására, valamint alul- és felüljárók építésére. Ez a munka az érintett területeken nem hagyott semmi helyet földmozgatás nélkül. így szabadultak ki a földtakaró alól a Thermae maiores romjai is. Munkánkban ismertetjük a kutatás első, publikációban is közkinccsé tett régészeti feltárásnak eredményét és részleteit, melynek során Schönvisner István professzor a therma nagyobbik sudatoriumát tárta fel. Majd Nagy Lajos tevékenységét mutatjuk be, mely hidegvizes medencével egészítette ki a sudatoriumot és végül a további 46 helyiség régészeti feltárását, konzerválást, a rekonstruckiókat és a ma látható megvalósulást. A Birodalom területén épült fürdők közül megkíséreltük megkeresni a párhuzamokat, szétválasztottuk a megépülés után bekövetkezett újjáépítések, átalakítások periódusait. Auktorok segítségével igyekeztünk bemutatni a fürdőkben zajló életet és ugyancsak fürdőkben alkalmazott zseniális ókori műszaki megoldásokat. Végül a felszínre került leletanyag fontosabb darabjait ismertetjük. 1984. november 5-én - az Árpád-híd avatásával együtt - megnyílt a „Fürdő Múzeum", mely a római kori fürdő monumentális maradványaival, a vasbeton műtárgyak lábainál egyedülálló idegenforgalmi látványosság. A tudományos eredményeken túl dokumentálja a sokszor lehetetlennek tűnő műszaki megoldásokat, a múlt és jelen példamutató ötvöződését (1-3. kép).