Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)
Leletek a Thermae maiores területéről
LELETEK A THERMAE MAIORES TERÜLETÉRŐL Kőplasztikák Faragott oszlopfejezet Jupiter-Ammon ábrázolásával A palaestra déli falának keleti bejárata közelében került felszínre egy nagyjából négyzetes, faragott mészkőtömb Jupiter-Ammon ábrázolásával (93-94. kép). A kő meglehetősen rossz megtartású, málékony, porózus anyag. Mérete: 65 cm x 65 cm x 63 cm. Az oszlopfejezet három oldalát foglalja el az ábrázolás, a negyedik oldal a kőtömb falhoz simuló része. Az ábrázolás bal oldala erőteljesen sérült, laposra kopott, a jobb arc és fej részlet lényegesen jobb állapotban maradt ránk. A homlokot félig takaró fürtös hajú és csigákba csavarodó körszakállú férfi fej füleit körülöleli az arcból kifelehajló és befele ívesen csavarodó kos-szarv. A metzi múzeum anyagából ismerünk hasonló Jupiter302 Ammon ábrázolást egy szobor fejtöredékén. A keleti kultuszok beáramlása már a markomann háborúkat követő újjáépítéskor megkezdődhetett. Ekkor telepednek le keleti származású polgárok, kereskedők és érkeznek új keleti katonai csapatok. Az újjáépítés városszerte nagy lendületet kap Septimius Severus korában, s a keleti vallások igazi virágzása is erre az időre keltezhető. így jelenik meg Aquincumban is több emléken Septimius Severus által különösen tisztelt Leptis Magna-i városisten képe Jupiter-Ammon. Kultusza független az egyiptomi kultuszoktól: szír, egyiptomi, hellenisztikus-görög isten-elképzeléseket egyesít Jupiter-Ammon 304 tisztelete. Az elmondottakból adódik a következtetés, hogy az ásatások során felszínre került Jupiter-Ammon fejes oszlop az i. sz. 202. évi császárlátogatás alkalmával kerülhetett a palaestra bejáratához, ahogy arra már korábban is utaltunk. Aquincumban és környékén 306 a keleti vallási kultuszok több emlékét ismerjük, közöttük néhány tárgyon feltűnik Jupiter-Ammon ábrázolása is. Egy nagyméretű korinthusi oszlopfő került felszínre 1931-ben az aquincumi múzeum bejárata közelében, az észak-déli római kori út porticusanak tisztításakor. Nagy Lajos feltételezése szerint 307 az oszlopfő nem tartoz' hatott templom díszítéséhez, hanem az út mentén épült bolthelyiségek előtt levő porticus egyik oszlopa lehetett. Az oszlopfejezet egyik oldalára Jupiter-Ammon isten kos-szarvú fejét faragták. Két mécsest ismerünk, discusukon ugyancsak Jupiter-Ammon ábrázolásával. Az egyik firma mécses, melyet 308 M * Nagy Lajos talált 1931-ben a Schütz vendéglő új lakóházának alapozásánál. A másik mécses Fortis bélyegű, melyet a tabáni ásatások hoztak 309 felszínre. ' 310 Csak „Óbuda" a lelőhely megnevezése annak az oltárkőnek, melyet Marcus Caecilius Rufinus Marianus a legio IV. Flavia tribunus laticlaviusa állított Hammoni I(ovi) o(ptimo) m(aximo) tiszteletére. 311 ... Ezzel a kővel kapcsolatban is már felmerült az az elképzelés, hogy amikor Septimius Severus keleti háborúi idején, a legio IV. Flavia helyettesítette a legio II. Adiutrixet, Aquincumban kapja meg itt hivatalos kultuszát Jupiter-Ammon isten. Attist ábrázoló dombormű, A palaestra nyugati bejáratának küszöbén feküdt hátoldalával felfele az Attist ábrázoló dombormű (95. kép). A plasztika másodlagos felhasználásban került az épülethez. Eredetileg sírkő(?) aedicula (?) dísze lehetett, melynek hátoldalát domborúra átfaragva használhatták díszítésül. Attis a sírplasztikák kedvelt figurája. 312 A palaestránál felszínre került Attis-figurája töredékes, feje hiányzik. Attis a szokásos testtartásban áll. Bal karját maga előtt keresztezi és kezével a jobboldalon földre támasztott pedumot tartja. A pedum ábrázolása nem annyira kifejező, mint ahogy általában az Attis ábrázolásoknál megszoktuk, inkább egy aedicula keretének is hat egyúttal. Jobb karját könyökbe behajlítva támasztja fejét. Chlamysa jobb vállán van összefogva, mellét szabályos félkörívű redőkben takarja, mely hátravetve hosszan lelóg mögötte. A tunika felkötve térdig ér, oly módon, hogy a ruha ráncai plasztikus redőket alkotnak. Lábai fedetlenek, jobb lábát behajlítva tartja a bal lába előtt, ujjhegyeivel érintve a talajt. A kidolgozás jókezű mester munkájának emléke. Mérete: 70 cm x 38 cm x30 cm. ' • -313" Óbudán a Filatori dűlőben 1935-ben találtak egy azonos felfogásban készült faragványt, de utóbbi körplasztika és darabunknál gyengébb kvalitású.
