Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)

Aquincumi fürdők

III. ker. Szentendrei út (Régi vám) A fürdő leírása nem maradt fenn. Gömöri - Havas Sándor és Kuzsinszky Bálint megjegyzéseire hivatkozik Nagy Lajos, aki szerint ez a fürdő: „a Szentendrei úton a régi vám mellett került elő", azonban rendszeres ásatás 97 nem folyt a területen. 98 A régi vám a mai Szentendrei út 57-59. sz. ház telkein állt. Hrsz.: 19264 és 19265. /77. ker. Perc u. - Magyar L. u. A Perc utca és Magyar Lajos utca sarkán levő telken 1976-ban két római kori épületet tártak fel. A canabae területén állott épületek a limes útról nyíltak, egymástól 3 m széles kelet-nyugati út választotta el. Az északi épület a felszínre került részletek és megfigyelések alapján közfürdő lehetett. Polgárvárosi fürdők Fortuna Augusta fürdője Németh Sándor koronauradalmi igazgató 1890-ben ásatásokat végzett a Papföldön és egy római kori fürdőt talált. 100 A fürdőt Hampel József tárta fel és publikálta. 101 A fürdő építésére vonatkozhat Fortuna Augustanak szentelt oltár, mely 193-ból származik s mely Aquincumot még municipiumnak említi. A követ szabadon, nem beépítve találták a frigidariumban. A fürdőtől délre feltárt kis téren, piazettán megmaradt szobortalapzat töredéke és a környékről származó császárszobor töredéknek feltételezett emlék miatt újabban fórumnak tartott rész Fortuna szentélykerületéhez tartozhatott, véli Póczy Klára, miután kapcsolatot feltételez a fürdőben talált Fortuna Augustanak szentelt oltárral. 102 Hampel József a felszínre kerüléskor másodlagos lelőhelyűnek tartotta a követ, melynek eredeti helyét a • 103 polgárvárosi amphitheatrum Nemesis-szentély bejáratához tartozónak gondolta. A fürdő a polgárváros észak-déli és kelet-nyugati főutcák találkozásának délkeleti szögletében épült és a város legnagyobb közfürdője. Hajnóczi Gyula basilica thermarumnak nevezi, a korábbi szakirodalomban apodyteriumnak tartott térséget, melyet indokol a fürdőépület 1/5-ét elfoglaló helyiség mérete. 104 Északi fürdő A város kelet-nyugati irányú főutcájának északi oldalán az északkeleti negyedben épült ez a fürdő. A fürdőt Torma Károly tárta fel 1883-ban. 105 A fürdő rendeltetésének megfelelően minden részlet megtalálható, 106 de többszöri átépítés nyomával, egy­107 egy helyiség ennek során korábbi funkcióját el is veszítette. Atiliae Firmae bélyegű téglák fürdője 1882-ben Torma Károlynak köszönhetjük a „harmadik közfürdő legnagyobb részének feltárását" - írja Ku­zsinszky Bálint}^ A fürdő a „kettős fürdő" nevet kapta. Egy központi téglalap formájú natatio két oldalán sorakoznak a fürdőhelyiségek: tepidariumok, caldariumok. Feltűnő, hogy nem a caldariumot alakították ki a legkörültekintőbben, hanem az épület közepét a natatioval és soliumokkal, mely a gyógyfürdő jelleg kihangsú­lyozását feltételezi. 109 A medence falaira lerakódott mészréteg megőrizte számunkra a benne levő víz magasságát. A legfelső lépcsőfokról lehet következtetni a medence mélységére, mely 1,35 m volt. Ezen a ponton ugyanis csatornanyílá­sok vezették le a medence felesleges vizét. 110 A fürdő területén előkerült leletek nem adnak pontos datálást, még az Atiliae Firmae bélyegű téglák sem. Utóbbiról annyit tudunk, hogy II. századiak. így Aquincum városának általános kialakulása, fejlődésének törté­netébe beilleszthető fürdőépület adja az építés feltételezett időpontját a markomann háborúk utáni évekre. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom