Gál Éva: A Budapesti Történeti Múzeum Várostörténeti Osztályának kéziratos térképei, Katalógus (Monumenta Historica Budapestinensia 6. kötet Budapest, 1989)

Bevezetés

BEVEZETÉS A Székesfővárosi Múzeum - a Budapesti Történeti Múzeum jogelődje - működésének első percétől kezdve feladatának tekintette a térképek gyűjtését. Már a legkorábban leltározott tárgyak között is előfordulnak különféle technikákkal készült, különböző korokból származó, elsősorban budapesti vonatkozású térképek. Ez természetes is, hiszen a múzeum célja a főváros történetére vonatkozó emlékek gyűjtése és bemutatása, márpedig a térképeket mind történeti forrásként, mind kiállítási tárgyként méltán értékelik nagyra a kutatók és a múzeumlátogatók. Talán felesleges bizonygatni, hogy a várostörténemek mennyire fontos forrásai a térképek, amelyek szemléletesen mutatják be a város beépített területét, épületeit, utcahálózatát, határát, víz- és hegyrajzát, a külterület művelési ágait, földhasználatát, földrajzi névanyagát. A kiállításokon a térképek nemcsak történeti forrásértéküknél fogva megbecsült tárgyak, hanem sok esetben gondos, szemet gyönyörködtető kidolgozásuk is azzá teszik őket. A kartográfia iránt érdeklődők számára a múzeumban őrzött térképek a térképírás történetének becses dokumentumai. Jelen katalógusunk a Budapesti Történeti Múzeum térképeinek egy viszonylag kicsiny, de értékes csoportját, a kéziratos térképeket ismerteti, amelyek egyik sajátossága, hogy - ritka kivételektől eltekintve - csak egy példányban találhatók, másutt tehát nem lelhetők fel. Másik sajátosságuk, hogy többnyire gyakorlati - városigazgatási, peres vagy egyéb - célból készültek, általában tehát hitelesebbek, mint a legtöbb nyomtatott vagy más technikával sokszorosított térkép, amely nagyrészt könyvillusztrációul szolgált. A kéziratos térképek esetében a felmérést többnyire ugyanaz végezte, aki azután a térképet megrajzolta. Hitelességüket ezenkívül az is növeli, hogy pontosságukhoz általában közvetlen anyagi vagy egyéb érdekek fűződtek. Múzeumi szempontból lényeges jellemzője a régi, XVII-XIX. századi kéziratos térképeknek, hogy többségük iparművészeti alkotásnak is beillő, gondosan, szépen megrajzolt és színezett, olykor gazdagon díszített munka, s ezért nemcsak történeti forrásként, hanem látványként is szívesen fogadott kiállítási tárgy. A Budapesti Történeti Múzeumban őrzött kéziratos térképek több csoportba sorolhatók. Legkorábbi kéziratos térképeink közé tartoznak a Buda visszafoglalásáért 1686-ban folytatott ostromműveleteket ábrázoló helyszínrajzok (Kat. 1-6.). Közülük történeti forrásként az első kettő a legértékesebb, mivel ezek a helyszínről Bécsbe küldött hivatalos hadijelentések mellékletei lehettek, s az ostrom műveletek egy-egy szakaszát illusztrálták hitelesen. Várostörténeti szempontból a legfontosabb csoportot azok a térképek és helyszínrajzok alkotják, amelyek Buda és Pest különféle városigazgatási feladataival kapcsolatban készültek. Ilyen a legkorábbi pesti teleknyilvántartó térkép (Kat. 10.), amely hitelesen ábrázolja Pest városfalait, városkapuit, utcahálózatát, utcaneveit, telekbeosztását a török kiűzése utáni első évtizedekben. Gyűjteményünk kimagasló értékű darabjai közé tartoznak azok a térképek, amelyek Buda, illetve Pest egész területéről készültek az 1760-1780-as években, az országos kormányszékek utasítására (Kat. 14., 17., 21.). Ezek közül is a legjelentősebb Ballá Antal, Pest megye geometrája nagyméretű - csaknem négy négyzetméteres -, pontosan és szépen kivitelezett, gazdag tartalmú, az 1780-as évek derekán készített térképe Pest város egész bel- és külterületéről. Ugyancsak fontos munka a Hild János építőmester által József nádor megbízásából 1805-ben készített pesti városszabályozási és városszépítési terv, amely Pest egész akkori beépített területén feltünteti a meglévő állapotot (az utcahálózaton és utcaneveken kívül a telekhatárokat, telekszámokat, házalaprajzokat is), továbbá a tervezett szabályozási vonalakat (Kat. 23.). Részletfeladatok megoldásához készült egy vízivárosi útjavítás helyszínrajzát ábrázoló lap (Kat. 20.), a budai mészárszékek új elhelyezésére kidolgozott javaslatot illusztráló térkép (Kat. 22.), a budai várerődítési telkek felosztását mutató helyszínrajz (Kat. 27.), a pesti városi telkek hasznosítását feltüntető térkép (Kat. 46.), a krisztinavárosi Horváth-telkek felosztásának helyszínrajza (Kat. 58.). A múzeumunkban őrzött kéziratos térképek szám szerint legnagyobb és jelentőségben is kiemelkedő csoportját alkotják a katonai és polgári földmérőtanulók által készített terepfelmérési és rajzolási gyakorló munkák. A civil