H. Gyürky Katalin: Az üveg (Monumenta Historica Budapestinensia 5. kötet Budapest, 1989)

Előszó

Serleg XV. SERLEG l/A. típus (XXXII. tábla, 1-4. kép) XIII. és XIV. századi hiteles lelőhelyekről származó, különböző formában csipkézett fenék szegélytöredékeket mutatunk be az első (a) változatban. Az 1. és 2. töredék esetében a szegélyhez csatlakozó csekély fenék-részlet árulja el, hogy nem pohárnak, hanem serleg kelyhének a töredékei. Egyébként a többi részlet ismeretlen. A második változat (b) egyetlen töredéke szórványként került elő. Ebben az esetben a fenékszegély csipkézete XIII. századi (pohár és serleg) darabokkal mutat rokonságot. A díszítés (sűrű üvegmasszából szabálytalanul ráfolyatott) is csak korai töredékeken szokott előfordulni. a) változat Lelőhely: Leírás: Leltárszám: Megjegyzés: 1. BP. NU. XXXIII. g. 3.30-3.70 m 2.R. Romlott 52.587 1 XXXII/

l.kép 2. BP. Savoyai szobortól É-ra Xll.g. Romlott 79.95 XXX/2.kép 3. BP. ET. 5-6.R. Színtelen, átlátszó 52.3140 2 XXX/3. kép b) változat Lelőhely: Leírás: Leltár szám: Megjegyzés: 1. BP. szórvány Halványsárga üveg, az oldalfalon kék, szabálytalanul ráfolyatott díszítés 80.503 3 XXX/4. kép Jegyzetek: 1. Gerevich-Seitl-Holl 1953,210-219,1. tábla; - Gerevich 1966,110,154/C-9. kép. 2. A 3. sz. darab lelőhelye, illetőleg annak 5—6. rétege már a helyszínen van, midőn a 15. század elején az északi kaputornyot a rétegbe belealapozzák. Az ott feltárt szemétanyag tehát ennél korábbi planírozásban helyezkedik el: 14. századi, de lehet ennél korábbi is. Az „összecsippentett" fenékszegély a 14. századra feltétlenül jellemző, de — mint látható —, már a 13. században is feltűnik (2). 3. Ez a szép, — színét és átlátszóságát megtartó töredék egy serleg kelyhének részlete. A talpszegély lapos szalagból erősen kihúzott, hosszúkás és gömbölyű cseppek sora. Ez a fajta szegély a 13. században fordul elő, pl. a XXXIII. sz. gödörben talált kehely-töredéken (1). Egy másik jelenség, a díszítés módja is feltűnik. A serleg oldalfalára ráfolyatott (valamiféle ,irókával") idegen színű szabálytalan díszítés egy másik 13. századi töredékünkre emlékeztet: 52.604 (XII. 9. 2.). Ez a két ok, amiért ezt a szép állapotban megmaradt, és egyébként egyedi töredékünket feltételesen elfogadnánk korainak, a 13. századból valónak.