Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

I. Bevezető - Adattár

32. Bp. V. Március 15. tér. A legkorábbinak tünő falmaradványok a Belvárosi templomtól E-ra kerültek elő Nagy Lajos 1934. évi ásatása alkalmával. Az általa kitűzött IV-VI. árkok tartalmazták az Árpád-kori sirokat és egy agyagbarakott falu helyiség sarkát.

63 (27., 30. és 33. kép) Az 1241-ben elpusztult, illetve erősen megrongálódott templom alaprajzát nem ismerjük. A római tábor D-i fala kutatása során a gótikus szentély D-i oldalán kibontották egy XIII. században vagy még valamivel korábban épitett ház Ny-i traktusának D-i sarokrészét egy küszöbbel. A Ny-i oldal előtt a fal irányára merőlegesen futó fal az ásató szerint keritőfal - maradványai is előtűntek. A rétegekből nyert kerámialeletek között kevés a XII. századi, a legtöbb jellegzetes XIII. századi darab volt. Mindegyik töredék az 124l-es katasztrófát jelző, nagy pusztulási réteg alól származik. 64 (27., 30. 34-36. képek) A belvárosi templom Ny-i homlokzata előtt 1974-ben E-D-i irányú csatornaárkot ástak. Az árok Erzsébet hid alatti szakaszában a K-i oldalon a római tábor D-i fala külső szélétől induló metszetben több középkori és újkori falrészlet került elő, közöttük értékes rétegsorral. A római táborfal (I. ) és a II. sz. fal közötti részben a rómaikori rétegeket egy keskeny, a II. sz. faltól induló habarcsos esik zárja le. Felette 90 cm széles, középkori kerámiatöredékeket (XIII-XVII. ) tartalmazó réteg, illetőleg bolygatás van. A II. sz. fal elbontott teteje már az újkori, épülettörmelékes feltöltésbe nyúlik. A II. és III. sz. fal között a II. sz. fal által elvágott habarcsos esik folytatódik, azonban egy nagy középkori beásás miatt, amely a római leleteket is tartalmazó kevert barna, humuszos réteget is átvágja, 38 cm távolságra a II. sz. faltól, megszűnt. A középkori beásás tetején néhány kődarab, és épülettörmelékes réteg kapcsolódik a II. sz. falhoz. Az omladék vagy bontás másik oldalán egy sárga agyagréteg húzódik a III. sz. falig. A III, és V. sz. fal között a római leleteket tartalmazó kevert barna földből álló réteg felett egy helyenként 45 cm vastag erősen átégett réteg húzódik. Szintje D felé lejt, illetve a IV-V. fal között a felszínét megbontották. E-i végénél a kevert barna földből álló rétegben néhány szabálytalan alakú kő látható. A vörösre égett esik felett 20-22 cm vastag égett faszén réteg van. Erre a rétegre építették a III. sz. falat. A rétegsor E-i végét a II. és III. fal közötti középkori beásás vágta el. A fal D-i oldalán vörösre égett nagy darabokból álló patics réteg van, XIII. századi ausztriai és magyar kerámiatöredékeket tartalmaz. 65 A III. sz. fal alól induló vastag faszenes esik D felé elvékonyodik, a IV. sz. falnál az égett padló és a vékony szenes esik között 18-20 cm-es üledékes agyagos tapasztás van. Az erősen égett rétegek felett 30-35 cm-es agyagos réteg van, vöröses, égett csomókkal, XIII. századi kerámiatöredékekkel. Felette kevert barna földréteg van, kevés kerámiatöredékkel. Ebben található egy keskeny, a IV. fal felé tartó habarcs esik, amelyet a IV. falhoz tartozó beásás elvág, illetve megszüntet. E réteg felett már újkori rétegek vannak. A III, sz. fal: 70 cm széles kváder fal részlete. Két sor kő, amelyet téglából és szabálytalan alakú kövekből épitett fallal épitettek át. D-i oldalán kiszélesítették a kváder fal aljáig. A IV. sz. fal: A megtalált falcsonk 3 periódusból való. A legalsó, legszélesebb szakaszt belevágták az átégett padlóba. Az első átépítéssel a fal keskenyebb lett, a második átépítés laza szerkezetű, rossz minőségű falát az újkorban elbontották. A 2. épités alapozási árkának beásása a fal E-i oldalán látható. A IV-V. sz. falak között a legnagyobb mértékű az újkori feltöltés, illetve bolygatás] A kevert barna földből álló római réteg fölött lévő égett csík nekifut az V. sz. falnak. Felette épülettörmelékes középkori réteg van. Ebben a rétegben látható egy alapozási árok részlete, amely az V. sz. fal 3. átépitéséhez kapcsolható. Az V. sz. fal legalsó rétegsora szabályos kváderkövekből áll, amelyre téglával kevert öntött fal került. Ehhez a kvádersorhoz egy kavics csík fut, amelyik a déli táborfalig folyamatosan követhető a réteg alján. Az V. sz. fal a csatornaárok Ny-i oldalában is megtalálható, enyhe ivben ENy-i irányba kanyarodik. A csatornaárok Ny-i oldalában a II. sz. fal kivételével mindegyik fal folytatása látható volt. (27. , 30., 37. és 38. képek) A Március 15. tér déli szélén, a Molnár utca Ny-i oldalának meghosszabbított vonalában előkerült falmaradványokat a korábbi kutatás a Szent Mihály temetőkápolnával azonosította. Az 1962-es hitelesítő ásatás eredményei egy itt álló, jelentős kö-