Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

Jegyzetek

129. Nagy L., 1934. 17. 130. Nagy T. , 1943. 366-367. 131. Nagy T., 1950. 359. 132. Nagy T., 1950. 360. 133. Lux K. , 1933. 27-29. 134. 1171-ben III. István a pesti királyi udvarhelyen Ítélkezhetett. 1046-ban a pesti Boldogasszony templom királyi kápolnaként szerepelt, ki volt véve a megyés püspökök joghatósága alól és közvetlenül az esztergomi érsek alá tartozott. Győrffy Gy., 1973. 265. 135. Szentpétery 1937-38. I. 339-42, II. 478, 501-503. Győrffy Gy. , 1973. 268. 136. Győrffy Gy. , 1973. 272. i 137. A pesti vásár és vámjának legkorábbi említése egy hamis oklevélben tűnik fel. Az 1324 körül hamisított oklevélben a tihanyi apátság tartott igényt ezekre a jövedelmekre, mint amelyeket már 1092-ben László királytól megkaptak. 1267-ben IV. Kelemen pápa bullája felsorolja ezeket a vámokat a tihanyi apátság javaiként, az apátság ezeket a vámokat feltehetően e tájban kapta. 1148-ban a király, II. Géza a pesti ^ rév vámját is az óbudai káptalannak adta. Győrffy Gy. , 1973. 270-271. 138. Győrffy Gy., 1973. 265. 139. Kniezse I., 1955. 418. 140. MelichJ., 1938. 129-132. 141. Melich J., 1933. 7-10. 142. Pais D., 1954. 510-511. 143. Jankovich M. , 1959. 81-84. 144. A Pest-Kispest kérdés bővebb tárgyalására azért nem térünk ki, mert a hézagos okleveles adatokat a két helység XI-XII. századi történetében nem tudjuk kellőképpen régészeti leletekkel alátámasztani. Garády Sándor és Nagy Lajos 1935-36-os évekbeli tabáni ásatásainak korszerű feldolgozása és kiegészítése az ujabb megfigyelésekkel közelebb vinne Kispest, Alhéviz településtörténeti kérdéseinek megoldásához, de még akkor is a pesti XI-XII. századi településtörténeti adatok hiányában lehetetlen lenne párhuzamosan vizsgálni a szembenlévő dunaparti szakaszok településeinek fejlődését. Kezdetben, az Árpád-kor elején, a pesti lakosoknak is voltak földjeik, szőlőik a budai oldalon, az első komolyabb birtokviszony változást a Gellért királyi kápolna alapítása eredményezte, feltehetően a tulparti, pesti polgárok kárára. Garády S. , 1943 II. 403-406. 145. Rosty Zs. , 1856. 76-77. Győrffy Gy. , 1973. 287-288. 146. Dercsényi D.-Zolnay L. / 1956. 19. Fitz J. , 1957. 11. 147. KubinyiAn., 1961. 117. 148. Jankovich M. , 1817. 59-60. 149. Az Alcantarai Szent Péterről nevezett ferencrendi kolostor alapításának ideje bizonytalan, feltehetően a korai városfal építésének idején a XIII. század elején kezdték el azt az építkezést is. 1288-ban említik a kolostor gvárdiánját, a század utolsó két évtizedében több adat is maradt fenn arról, hogy a Rákosmezőn tartott országgyűléseken itt tartották az ünnepélyes misét. Rupp J., 1888. 246-248. A középkor második felében a kolostorral szemben beginaház is létesült. Karácsonyi J. , 1924, II. 138. 150. A domonkos kolostor helye bizonytal n, legújabban Győrffy György az Egyetemi templom helyére helyezte az épületegyüttest. Győrffy Gy., 1973, 286. - Rupp J. , 1888. 244-245. Gárdonyi A. , 1941. 71. 151. Rómer F., 1873. 70. F. Tóth R. , 1963. 552.