Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

Jegyzetek

33. Fehér G., Ery K. , Kralovánszky A., 1962. 26. 34. Lipták P., 1951. 235. 35. Anda T., 1951. 268. 36. Nagy M., 1973. 272. - Garády S., 1943.1. 245. 37. Nagy T., 1945. 493-496. 38. Magyar Nemzeti Múzeum Adattára. 99.P.II. - László Gy. , 1942. 799. CXLVI. tábla 8-10. 39. Bonis É., 1950. 401-415. 40. Alföldy G. , 1963. 545-546. 41. Magyar Nemzeti Múzeum Adattára I. Cs.l. - László Gy. , 1942. 798-799. CXLVII. tábla - Perényi J. , 1934. 16. 42. László Gy. , 1942. 798. 43. Az 1960-as években Póczy Klára melléklet nélküli sirokat tárt fel, 1967-ben Zolnay László végzett kisebb leletmentést a területen. Zolnay L. , 1968. 56. 44. Nagy L. , 1946. 44-45. A fóVáros területén kővel körülrakott sirokat eddig csak a III. Bécsi ut 16.882 hrsz. területről, Garády Sándor ásatásából ismerünk. A temető kiterjedését nem ismerjük. A feltárt 13 sir egy összefüggő, római eredetű épületcsoport romjain helyezkedett el. A temetőrészlet kora mellékletei alapján a XI-XII. század. - 3. sirban: vaskés töredéke; - 7. sirban: ezüstözött, bronz, körtealaku hajkarika, v. gyürü; - 9. sirban: barázdált ezüst gyürü; - 10. sirban: ezüstözött bronz hajkarika, és 4 ezüstözött bronz gyürü; - 11. sirban: egymáshoz nem tartozó cserepek. A sirok között III. István pénzét találták. Garády S. , 1943. I. 234-239. 45. Fehér G., Éry K. , Kralovánszky A., 1962. 26. 46. Posta B., 1892. Kézirat. 47. Fehér G., Éry K. , Kralovánszky A., 1962. 33. 48. Hampel J. , 1896. 282. 49. Lux K. , 1933. 27. A Belvárosi templom legkorábbi periódusának legújabb, korai épitéstörténeti összefoglalását Gerevich László végezte el. Feltételezése szerint a római tábor DK-i sarkában a római kor végén cella trichora épült, amelynek K-i félkörivére alapozták volna a preromán templom apszisát. A XII. század végi templom épitési idején még mindig ismerték a cella trichora keleti apszisát, amelyre most a román templom középszentélyének alapozását épitettek. Ekkor faragták a korai, preromán kőfaragványokat is, például a szalagfonatos kőkeretet. Gerevich L. , 1976. 46. 6-7. rajzok, 6-7. fényképek. 50. Irásné Melis K., 1975. 225-227. 51. Magyar Nemzeti Múzeum Előjegyzési napló 1925/96. - Höllrigl J., 1930. 143. 158. 95/1 és 97/2 képek. 52. Gervers-Molnár V., 1972. 40. 53. Irásné Melis K. , 1972. 22. 54. Irásné Melis K. , 1975. 26. kép 1. 55. Az ereklyetartó mellkereszt lapjáról: S. Lovag Zs. , 1971. 158. 5. tábla 3. A mellboglárról: Hampel J. , 1896. 181. 56. Jankovich M. , 1817. 61. 57. Feuerné Tóth R. , 1963. 551. 58. A budai királyi palota legkorábbi várfalainak alsó részét is szabálytalan alakú, márgás kövekből készítették, a falsíkot itt is egyenletes felületűvé alakították. Gerevich L. , 1966. 29. 59. Schoen A., 1934. 157-159. 50