Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
II. Településtörténeti összefoglalás
saui, tullni edény, főként fazék található. A városokban éppen ezért további kutatásra van szükség, mind időrendi, mind műhely kérdésekben. Az már mindenesetre például most is jól látható, hogy Pesten a szinte kommersz árunak számitó, bécsi, perembélyeges fazekak mellett más műhelyek termékeit találtuk, mint Budán. Egyre bizonytalanabbá válik a jobb kormeghatározást elősegítő osztrák kerámia feltűnési idejének meghatározása is és különösen sok problémát vet fel az edények tipológiája. A perembélyeges edények, fazekak, korsók mellett jelentős mennyiségű, pecsételt, fogazott diszitésü edénytöredéket is ismerünk, A legtöbb osztrák töredék a Március 15. térről került elő. A múzeumi leltárkönyvi bejegyzések szerint a jellegzetes XII-XIII. századi magyar kerámia között perembélyeges töredékek együtt kerültek elő a fogazott diszitésü, grafitos, redukált égetésü vagy ezzel megegyező profilú, de fogazás nélküli edénytöredékekkel. 222 falvak szórványos ausztriai kerámiatöredékei között bélyeges töredék alig van. A keresztalaku, bécsi perembélyeges fazekak peremtöredékeihez hasonló profilú peremtöredékeket gyűjtöttünk össze. Pest az Árpád-kor végén A XIII. század 2. felében a nyulszigeti apácák mellett a pesti polgárok birtokában voltak nagyobb földterületek. A városon és határain kivül tulajdonukban volt Jenő falu déli része, Farkashalom elnéptelenedett földje és az 1244-ben kapott Kövér föld. 223 j± va _ ros 1244-ben újra kiadott szabadságlevelében a király az uj adományt jelentő Kövér föld felől is ugy rendelkezett, mint a város régebbi birtokait képező földekről, azaz közösen kellett felosztani, mindenkinek akkora részt adva, amekkora földet meg tudnak művelni. Erre a kitételre azért volt szükség, mert a király elrendelte, hogy a földek nem maradhatnak megmüveletlenül. 224 Pest város korábbi kiváltságlevelének megujitása a város újjáépítését, fejlődését volt hivatva elősegíteni. Rövid időn belül azonban megérkezett az ujabb tatártámadás hire s ez döntően meghatározta a főváros térségében kialakuló és fejlődő városok további sorsát. 1246-ban Güjük kán megválasztásának ünnepén kihirdették az Európa elleni 19 éves háborút. IV, Ince pápa a hír hallatán 124 7 februárjában IV. Bélához írott levelében segítséget ígért a háború esetén, egyben az esztergomi és kalocsai érsekekhez küldött bulláiban utasította az érsekeket és püspökeiket, védekezésre alkalmas helyek keresésére. Igy került sor a pesti polgárok átköltöztetésére, a budai hegyre való feltelepítésére. Itt a XIII. századi haditechnika követelményeinek megfelelő vár- és erődrendszer felépítésébe kezdtek. 225 A pestiek Budára való felköltözése azonban nem jelentette a balparti város és a vele járó birtokok felhagyását. Meglehetősen messzire vezetne a következő 100 év eseményeinek taglalása, tény hogy a XIV. század közepére egy merőben uj helyzet állott elő, a város életében. Az 1247-ben Budára települt, városi jogaikat magukkal vivő polgársággal szemben a Duna bal partján lévő régi város területén lassan egy uj város szerveződött, amelynek birtokviszonyait, jogi helyzetét rendezni kellett. A XIII. században elpusztult Pest lassan épült ujjá. Árpád-kori jelentőségét átmenetileg elvesztette, de mindazok a kedvező földrajzi adottságok, révek, utak, szükségképpen újra elindították azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek a városi élet kialakulását és fokozatos fejlődését eredményezték. Hamarosan újra megindult a szárazföldi és folyami kereskedelem, megtartották a vásárokat, piacokat. A feltehetően romos városban zajló gazdasági élet a megismétlődő tatár támadások ellenére egyre jobban tagolódott, a nyerhető jövedelmek megszerzésére, a szolgáltatások alóli mentességekre a pesti polgárok mellett mind többen törekedtek, A pesti kiváltságlevélben felsorolt szabadságok révén a tatár veszély elmultával a síkvidéki Pest rövid időn belül ismét az ország egyik legjelentősebb városa lett. A gazdasági élet újjászervezését követte a város újjáépítése, amely nyilvánvalóan azokon a helyeken kezdődött el, ahol a legkorábbi településcentrumok is kialakultak, a piacterek, vásárhelyek és a révhely környékén. Ezután csak fokozatosan, lassúbb tempóban került sor a gótikus város végleges kiépítésére. A XIV. századi rendezés nyomát egyenlőre csak a plébániatemplom környékén találtuk meg, bár az 1930-as években előkerült Nagy Lajos címeres kályhacsempével datált leletek későbbi tereprendezés alkalmával is földbekerülhettek, minden esetre ez a leletegyüttes a közelben lévő királyi házból való. A belvárosi templom körül mind álltak az Árpád-korban keletkezett épületek, a Ny-i kemencés épületegyüttest is átépítették, rendbehozták a templom szentélye D-i oldalán 4 G
