Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

I. Bevezető - Adattár

zepe táján Ny felé, a Duna irányába kanyarodott. Utolsó, déli szakasza talán a Váci utca 47. sz. telek D-i oldalán végigfutó falrészlet lehet. (27. kép) 1. Bp. V. Apáczai Csere János u. 2. A jelenlegi lakóház épitése alkalmával a volt Szinházi Rondella helyén lévő pincék kitisztítása után kiderült, hogy a XX. században épitett ház alapozásával elbontásra kerültek a korábbi falak. A jelenlegi ház betonpilléreinek elhelyezése közben 5-5, 6 m mélységben a bolygatatlan homokban két egymással párhuzamos kőfal alapozása került elő. A falak iránya ENy-DK-i volt, s mivel a Szinházi Rondella falaival nem azonosíthatóak, feltehetően korábbi építményekből valók. Régészeti leletek nem kerültek elő, a falak korára más közvetett adatok alapján következtethetünk. Ezek közül döntőek a falak mélységadatai, amelyek megegyeznek a Duna parti sávban feltárt más középkori falakéval. 57 2. Bp. V. Martineiii tér 7. előtti úttest. 1968-ban 1, 6 m széles, 2, 7 m mély gázcsőárokban ENy-i DK-i irányban haladó falrészlet került elő. A szabálytalan alakú, puha, sárgás, kőből épitett fal sikját csak a metszetben láttuk, de megállapíthattuk, hogy nem volt szabályos kváderboritása. 58 A jelenlegi úttest alatt 0,8 m-re kezdődött a fal lebontott teteje, egyenletes falsíkkal haladt a metszetben, az árokban nem találtuk meg az alját. Az úttesttől 1,8 m-re kezdődött az egész Belváros területén jellemző sárga, bolygatatlannak látszó homok. A falhoz futó rétegsor értékelése meglehetősen bizonytalan, mert régészeti leleteket nem találtunk. A metszetrajzon jelzett 4. réteget a Szervita templom és rendház környékének újkori épitéstörténetét ismerve XVII. század véginek határoztuk meg, amely tulajdonképpen a későközépkori szinttel is azonos. Ezenkívül két középkori szintet találtunk a fal mellett, amelyek közül az alsó feltehetően a fal eredeti, belső járószintje lehetett. 59 (28. kép) 3. Bp. V. Városház utca 1-11. sz. előtt, úttest. Az egész utca hosszában, a páratlan számú házak előtt az úttest EK-i harmadában kiásott csatorna és gázcsőárkokban felszínre kerültek az I. sz. városfal összefüggő szakaszai. A 9-11. sz. a Városi Tanács épülete előtti, 1, 2 m széles árokban 93 m hosszan jelentkezett a városfal, a fal elbontott teteje 2, 6 m mélyen volt. Felette az Invalidusok háza építésével együttjáró nagyméretű, újkori feltöltéssel. A városfal a belső oldalán húzott árokban enyhén ferde irányban haladt. Az árok ÉK-i sarka metszi a fal sikját, a DK-i sarokban 80 cm-re kiszélesedve került elő. Anyaga és építési technikája a Martinelli téren lévő szakaszéval megegyezett. A csatornaárok É-i végén annál a pontnál, ahol a fal kifutott az árokból, metszetet készítettünk, amelyben a Martinelli téren kapott metszethez hasonló rétegvíszonyokat tapasztaltunk. Az újkori, 2 méteres vezetékkel bolygatott töltés alatti 4 5 cm vastag, fekete, koromfoltos kevert földben a kisebb-nagyobb kő- és tégladarabok között későközépkori és török kerámiatöredékek is voltak. Az alatta lévő, az elbontott falat boritó kevert barna földréteg alsó részében apró kövek, habarcsdarabok között néhány XIII-XIV. századinak tünő cserép is volt. Az árokszakasz D-i végén a Fővárosi Tanács főbejárata előtt is készítettünk metszetet, itt a városfal az úttesttől számított 2, 6 m mélységben jelentkezett az árok K-i oldalában. A zsaluzás miatt nem állapíthattuk meg, hogy a falsík ezen a szakaszon az eredeti állapotában maradt-e, az minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a városfalat ezen a szakaszán valamilyen formában átalakítva is felhasználták. Az úttesttől mért 3, 3 m mélységben a fal alá épitve egy 65-70 cm széles, méretük szerint középkori téglákból álló toldást találtunk. Az egyenletesen lerakott téglák felszíne és a téglafal belső, függőleges sikja vakolt volt. 4, 3 m mélységben megszűnt a téglafalazás, a fal további legalsó 30 cm-es szakaszát apró kavicsos habarccsal egyenlőtlen alakú, sárgásfehér márgáskőből építették. A 2 és 4, 5 m közötti rétegekben későközépkori, kupa&laku kályhaszemet, török talpas tál töredékét, állatcsont-töredékeket, szögeket, vasdarabokat, a 4, 3 m alatti rétegben többek között XIII. századi fehér kerámiatöredéket és egy hullámvonalas díszítésű cserépdarabot találtunk. Itt a zsaluzás miatt nem sikerült megfigyelnünk a Martinelli tér 3. középkori réteget. A Városház utca déli felében a csatornaárok nyomvonalában nem találtunk középkori falakat, a városfal az úttest keleti oldalán lévő 1, 2-2 m mély gázcsőárokban bukkant elő. A 7. sz. előtti árok aljában, az árok teljes szélességében - 80 cm - látható volt a városfal, a keleti oldalon magasabban, úttest alatt 0, 5-0, 6 m mélységben. Az 5.