Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
I. Bevezető - Adattár
mértékben eltért a K-Ny-i iránytól, 6 sirban pedig a csontváz feje dél, lábai észak felé feküdtek. Posta megfigyelései szerint a tájolás módja egyik rétegre sem jellemző'. Az általában 140-180 cm hosszú vázak a hátukon feküdtek, a karcsontok kinyújtva a vázak két oldalán nyugodtak. A felső rétegben néhány esetben a karcsontokat a medence felett keresztbe rakva találták. Két bolygatatlannak tünő sirban az alsó végtagok, a legalsó réteg 3 sirjában pedig a koponyák hiányoztak. A felső sirrétegben gyakran fa koporsó nyomait, egyenes koporsószöget és vaspántot találtak. Szembetűnő volt, hogy sok csontváz mellett faragatlan kődarab volt, legtöbbször a fej körül, ritkán a derék táján, és néhány vitatható esetben a lábnál. A kövek a fóti kőbányából származtak. Sirmelléklet 33 sirban volt. 39 egész és töredékes S-végü hajkarikát szedtek össze, az ezüst- és bronzkarikákat a koponya alatt "a fej hátulján" találták. A hajkarikák pántja esetenként sima bronzkarika volt. Az ékszerek közül 4 ezüstgyürüt és néhány gyöngyöt emlit az ásató. A leletek között a legfontosabbak a sirokból összegyűjtött pénzek, két I. László, két III. Béla, 3 db Imre korából való ezüstpénz. Ugy tűnik, Posta Béla sem tárta fel az egész temetőt, mert az 1930-as évekig találunk feljegyzéseket az e környékbeli régészeti leletekről, a tárgyak időrendje azonos a temetőével, lelőhelyük pedig a "rákospalotai árpádkori sirmező. " Lelt.sz.: MNM 1892/100. 1-26. 46 (23-24. képek) 21. Dunakeszi, Alagi major. A templomrom közeléből előkerült leletek: - hegyesedő végű, négyszög keresztmetszetű, bronz karperecek, - domború lemezből készült bronzgyürü, felületén bevagdalt kockás diszitéssel. 4 ' 22. Bp. IV. Káposztásmegyer - Vízmüvek. A templomrom közeléből előkerült leletek: - bronz gyürü, - sárgaréz spirál töredéke. 48 II. ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK ÉS RÉGÉSZETI LELETEK A XII. SZÁZAD VÉGÉIG C/ Pest város 23. Bp. V. Március 15. tér. Belvárosi templom. A tér rendezésével járó földmunkákhoz kapcsolódó ásatások során (1934-1974) rendkívül kevés koraközépkori adatot nyertünk. Az Árpád-kori temető közelében (18. lelőhely) lévő román stilusu templom in situ részletei jól kivehetők a ma álló épületben. Több, másodlagosan felhasznált kőfaragvány is ismert, legjelentősebbek a gótikus diadalivet tartó pillérekben lévő románkori apszis 1 lábazati kövei. Egy akantuszleveles, bimbós, XII. századi oszlopfejezet is ebbe a periódusba sorolható. 49 (26-30. képek) D/ Pest körüli falvak 24. Bp. XVI. Cinkota, Evangélikus templom és környéke. A XVIII. század második felében épitett, ma is álló templom belsejében, a kereszthajóban előkerült a kora Árpád-kori templom részlete. A szabálytalan alakú kövekből épitett alapfal 160 cm széles volt, a kváderboritásu, törtköves felmenő fal két kősóra is megmaradt. A későbbi Árpád-kori szentélyben ez a széles fal szabályos negyedkörivben jelentkezett, a déli oldalon is előkerültek további részletei. Az igy rekonstruált, szabályos félköralaku falrészlet belső átmérője 3, 8 m, A további megfigyelések alapján feltételezhető, hogy területünkön a kora Árpád-korban kerek templomot épitettek, amelyet a XII. század második felében épitettek át. A feltárt falrészlettől ENy-ra, a jelenlegi templom hajójára merőlegesen kitűzött árokban 30 cm mélyen a kutatóárokban ferdén áthaladó, sárga agyagból döngölt sánc húzódott. Külső széle a nagymértékű bolygatás miatt elmosódott, belső oldalán egymástól 80 cm távolságra négy, 25-30 cm átmérőjű cölöplyukat találtunk. A bolygatatlan talajba ásott lyuk aljába sárga agyagot tettek, majd a gerendát a lyukba öntött habarcsba helyezték, A sánc szélességét 1 m mélyen mérhettük, a lekerekitett aljú V alakú metszet legnagyobb szélessége 130 cm volt. A kutatás jelenlegi állása szerint a derékszögben törő sánc ENy-i sarkában több épitmény, ház, kemence, stb, maradványa is előbukkant, de ezek pontos alaprajzát, a hozzájuk tartozó karó és cölöplyukakat, padlókat, tűzhelyeket, stb.
