Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)
Jegyzetek
9 Grabar, A., La peinture byzantine. Genève 1953, 56. 10 Genf: Musée d'art et d'histoire. 11 Zürich: Schweizerisches Landesmuseum. — Vö.: Mouillet, M., Les maîtres à l'oeillet. Bâle 1943, 76—S3. 12 Lippmann, F., Der italienische Kupferstich im XV. Jahrhundert. Jahrbuch der preussischen Kunstsammlungen V (1884) 202—203. 13 Vasari, G., Le vite... Firenze [1913], 456. 14 Vö.: Schottenloher, K., Flugblatt und Zeitung. Berlin 1922; Benda K., A törökkor német újságirodalma, lip. 1942. 15 Daniel Meissners Thesaurus Philopoliticus. Neu herausgegeben und eingeleitet von Fr. Hermann u. L. Kraft. Heidelberg 1927. 16 25. sz. — Vö.: Rózsa Gy., A Birckenstein-féle metszeteskönyv. Magyar Könyvszemle LXXIII (1957) 34. 17 124. sz. 18 86. sz. — Vö.: Loga, V., Die Städteansichten in Hartman Schedels Weltchronik. Jahrbuch der Königlich Preussischen Kunstsammlungen IX (1888) 194. " Vö. pl.: Horváth H., Buda a középkorban. Magyar Művészet VIII (1932) 289; Genthon I., Buda legrégibb ábrázolása. Budapest I (1945) 3—5. 20 1. sz. — Vö.: Kelényi B. O., Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei különös tekintettel Buda 1541. évi ábrázolására. Kny. a Fővárosi Könyvtár évkönyvóből. Bp. 1932. 21 Borbély A., Egykorú kép és költemény Kőszeg 1532-i ostromáról. Hadtörténelmi Közlemények XXXIV (1933) 71—73. 22 Németországban hasonló korai, fametszetű veduta például Georg Sold augsburgi látképe, amelyet 1521-ben Hans Weiditz metszett fára, ós Anton Woensam kölni képe 1531-ből. — Vö. : Thieme, U.— Becker, ^..Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. XXX. köt. Leipzig 1936, 475; XXXVI. köt. Leipzig 1947, 166. 23 72. sz. 24 3. sz. 25 74. sz. 26 Pest megye műemlékei. Bp. 1958, IL köt. 399—401. o, (képpel). 27 Először 1550-ben jelent meg. 31. sz. 28 1 5 7 2, ill. 1617. 2, ill. 76. sz. 29 Richter, P. E. —Krollmann, C., Wilhelm Dilichs Federzeichnungen Kursächsischer und Meissnischer Ortschaften. Dresden 1907, I. köt. 9. 30 6. sz. (csak a Vár: 32. sz.). 31 Kettő az egész városról ideális felvételi pontból: 40, 43. sz.; kettő Óbudáról természetes nézőpontból: 67—68. sz. 32 111. sz. 33 115. sz. 34 Vác és Visegrád. — Vö.: Pest megye műemlékei. II. köt. 251, 400—401. 35 Vö.: Vaczulik M., A török korszak kezdetének nyugati történetirodalma a 16. században. Bp. 1927, 83—85. 36 Nyugati: 7. sz.; észtiki: 42/a sz. — Ortelius könyvére vonatkozólag lásd: Rózsa Gy., Régi magyar csataképek. Bp. 1959 (rotaprint). 37 Nyugati: 8—9. sz.; Óbuda: 67/a sz.; keleti: 74/b és 181. sz. — Dilbaumra vonatkozólag lásd: Cennerné Wilhelmb G., Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai. Folia Archaeologica IX (1957) 187. kk. 38 10. sz. 39 2/a sz. 40 32/a, 63, 11 l/a sz. — A könyvre vonatkozólag lásd a 15. jegyzetet. 41 11. sz. 42 Érdekes, hogy Matthaeus fia, Caspar Merian, aki részt vett az öröklött kiadóvállalat vezetésében, 1680-ban többek között egy önálló magyarországi topográfia-kötet kiadását tervezte. Terve megvalósításában 1686-ban bekövetkezett halála és a magyarországi háborús események akadályozták meg. — Vö.: Bachmann, F., Die alten Städteansichten. Leipzig 1938, 32. 43 112. sz. 44 100, 120—122. sz.
