Rózsa György: Budapest régi látképei (1493-1800) (Monumenta Historica Budapestinensia 2. kötet Budapest, 1963)

Bevezetés

művészileg is felülmúlja társainak műveit. A városok monumentalitása és az ostrom ábrázolása mellett az építészeti részletek is érdekelték. Lapját Elias Nessenthaler, a Magyarországon is megfordult augsburgi rézmetsző sokszorosította 1687-ben.

51 Fontana nevével az ostromképek között még egyszer találkozunk egy gyenge megoldású, olasz feliratú lapon.

52 A hadmérnökök rajzai között kell említenünk Carl joseph Juvignynek Matthias Greischer rézmetszetében terjesztett helyszínrajzát, amelynek szegélyén megbízható látképeket találunk. Az I. Lipótnak ajánlott lap példánya, sajnos, nincs meg a budapesti gyűjteményekben.

53 Az ostromképek közül néhánnyal külön kell foglalkoznunk. Nem mint hiteles veduták, hanem mint a csatakép-műfaj kiváló példái keltik fel érdeklődésünket. Egy ismeretlen mesternek ostromképén — az előtérben — a kézitusa gomolygását sikerült kiválóan érzékeltetnie emberek, lovak, tevék egymásba olvadó halmazával.

54 Ugyanez a mozgalmasság jellemzi Arnoldo van Westerhout nagyméretű lapját is, amelynek két dúcról nyomott részleteit eddig különálló képeknek tartották, s ezek csak most, a feliratos szalag összetartozásának felismerése révén kerültek ismét egymás mellé.

55 A Vár falait északi irányból törő ágyúüteg munkáját egy szintén kiváló és ismeretlen mestertől származó lapon tanulmányozhatjuk.

56 A szorgalmasan dolgozó tüzérek munkájának eredményeképpen hatalmas lángnyelvek csapnak fel a Várból. Egy másik lapon

57 hatalmas robbanást figyelhetünk meg, közben a falakon az ostromlók tömegei igyekeznek a Várba behatolni. A tábori élet részleteit legkifejezőbben egy nyugati nézetű veduta örökítette meg.

58 Valószínűleg egy nagyobb kompozíció csonka részletével állunk szemben, a Várnak is csak egy részét láthatjuk a ránk maradt darabon. A staffázsalakok egy részének előképét sikerült meghatározni,

59 az ismeretlen művész az idegen forrásból átvett elemeket is szerves együttesbe tudta foglalni. — A csataképek közül a pálmát Romeyn de Hooghe északkeletről felvett remek lapja viszi el.

60 A kiváló és sokoldalú holland későbarokk mester művein Callot hatásának nyomait fedezhetjük fel. Hooghe, aki hazájának városairól és kastélyairól pontos vedutákat készített, ostromképein általában megbízhatatlan. Ezek, mint a budai kép is, idegen mintaképek után készültek. De művészi tekintetben Buda ostromának képei közül az ő lapja a legkiválóbb. A kompozíció áttekinthető és világos, mégis éreztetni tudja a jelenet mozgalmasságát. Vérbeli művészre vall a vezéri csoport hangsúlyozása az égő város festői háttere előtt. A technikai megoldás tökéletessége megtisztelő helyet biztosít számára a budapesti vedutaanyagban. Az említett ostromkép mellett egy I. Lipót diadalmenetét ábrázoló rézkarcán is megtaláljuk Buda kisméretű látképét.

61 Tanítványai közül anyagunkban Jacobus Harrewyn, Adriaan Schoonebeck és Jan van Vianen nevével találkozunk. A XVIII. század a veduta műfaji elveinek nagymérvű kikristályosodását hozta meg. A tiszta felülnézet vagy ferde madártávlati helyszínrajz helyett, amely utóbbi sok perspektivikus következetlenséget okozott korábban, a művészi hatásra törekvő látkép lett a kor kedvelt városábrázolási formája. A veduták ebben az időben már általában reális felvételi pontról készülnek; természetes vagy mesterséges magaslatról, a képeken az látható, amit maga a művész látott maga előtt. Ezzel a látképek hatása