Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)
IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában
legmélyebb, a kemencéhez képest 25 cm, majd fokozatosan emelkedett az alja a kemence szájával azonos magasságra, ami a kemenceegyüttes közös előterének járószintje volt. A feltárás folyamán kiderült, hogy az előtér itt azért volt mélyebb, mint a többi helyen, mert az 1. kemence helyén korábban már volt egy hasonló kemence. Az előtér 10-12 cm vastag kemény földpadlója alatt a kemence felé mélyülő, 6-25 cm vastag, laza hamus földet találtunk, amely egy égett kemencepadló-töredék szélénél végződött. A kemence többi részét teljesen elbontották, csak a padló maradt meg, amelyre tulajdonképpen rátapasztották az új, felső kemencét. Az előteret hamus földdel feltöltötték, majd a ráhordott földet ledöngölték, s az így elegyengetett területre építkeztek (48. kép 1.). Az 1. kemence pusztulása, felhagyása után a boltozatot valószínűleg benyomták a tüzelőtérbe, az otthagyott 10-12 cm vastag faszénrétegre. A faszénrétegben itt is vékony ágacskákat láttunk. 30 Nem lehetett pontosan megállapítani, hogy a kemence előterében lévő gödröket mikor ásták ki, melyik kemencével voltak egy időben használatban. 1. ovális gödör. Átmérői 130 és 110 cm, menetelesen mélyült az előtér járószintjéből 105 cm mélyre. Térfogata kb. 1,3 m 3 , színültig volt tiszta hamuval. Talán a szabadon álló kemencék felhagyása utáni időben ásták, lehetséges, hogy a szomszédos házak hamuját hordták ide. 2. gödör. Átmérője 75 cm, mélysége 55 cm volt. Hengeres oldala, vízszintes feneke volt. Hamuval kevert barna föld volt benne. 2. kemence Az előtér ÉNy-i oldalán, majdnem az 1. kemencével szemben helyezkedett el. Ovális alaprajza volt, szélessége 175 cm, hossza 130 cm. A tüzelőtér 140x120 cm. 20-25 cm magasan megmaradtak az oldalfalak, dőlésszögük alapján a kemence belső magassága 70-80 cm körül lehetett. Az előtér függőleges földfalába kivájták a kemence helyét, majd 3-6 cm vastagon kitapasztották a fenéklapot és a homoküreg oldalát. A kemence 18 cm-es nyakát az oldalfal kihajlításával képezték ki. A vízszintes fenéklap a nyaknál 2 cm-re felemelkedett, majd áthaladva a 28 cm széles szájon, a kemence előtt félkörösen zárult. Közvetlenül a kemence szája előtt egy tiszta hamuval teli, sekély gödör volt. Az előtér a közepe felé mélyült, teknő alakú volt. Hossza 190 cm, szélessége 170 cm, mélysége 25 cm. Szélei körben a közös előtér járószintjére emelkedtek. E-i felét elvágta a 3. kemence előtere. 3. kemence Ez pusztult el a legjobban, hiszen ráépültek a 22. ház kemencéi. A közös előtér Ny-i oldalán épült, közvetlenül a 2. kemence mellett, a közöttük lévő távolság 40 cm volt. Elhelyezkedéséből, ÉNy-DK-i tájolásából arra lehetett következtetni, hogy ez a kemenceegyüttes is olyan alaprajzi elrendeződésben épült, mint az I. munkaterületen feltárt 11. szabadon álló (edényégető) kemencék. Az ÉNy-DK-i tájolású, négyszögletes, lejtős lejáratú előtér ÉNy-i oldalán félkörben helyezkedtek el a kemencék. Az egymással szemben lévő, 1. és 2. kemence között a feltáratlanul maradt földfalban még 3-5 kemence is elfért, azzal együtt, hogy az ÉK-i oldalon lévő, 1. kemence melletti 180 cm-es előtérsáv üres volt. A 3. kemencéből csak a töredezett szélű, ovális tüzelőtér maradt meg. 135 cm széles és 110 cm hosszú volt. 20 cm-es nyakában 34 cm széles tüzelőnyílás volt. A 200 cm hosszú, teknős aljú, 40 cm mély földbemélyített előtér leletekben gazdag, világosszürke hamuval volt betöltve. Ezt a kemencét is ugyanaz a kevert, barna föld borította, mint a másik kettőt. Az előteret többször vékonyan világossárga agyaggal lesározták, csak a mélyületekben maradt meg. Ezekből rétegesen lehetett felszedni. Ebből a „padlóból" ásták a 3. gödröt. Átmérője 70 cm, mélysége 30 cm volt. Alján 6-8 cm vastagságban faszénmaradványokat találtunk. A gödör oldalán négy égéscsík volt. Szabadtéri tüzelőhely, s egyben parázstartó gödör lehetett. 31 A kemencék építési sorrendje valószínűleg az 1. kemence alatti kemencével kezdődött. CJtána épült az 1. és a 2. kemence, s utoljára a 3. kemence. Pusztulásukkal kapcsolatban csak annyit lehet megállapítani, hogy a 21., 22. házak építése idején, és az előtér DK-i oldalát elvágó 28. árok kiásása idején már romok voltak. A 21., 22. házak maradványait borító feltöltésben III. Béla pénzei kerültek elő, tehát legkésőbb a XII. sz. végén voltak használatban. A kemencéket a házak előtt építették, de hogy mennyi idővel, azt nem lehet tudni. 25. Szabadon álló kemence (100. blokk) Oldalfalának töredékei a felszíntől 42 cm mélyen kerültek elő. Helyenként 30 cm-es belső magasságban maradtak meg, és ezért feltűnő volt, hogy a boltozatindítás még nem látszott. Nem kerültek elő a boltozat darabjai, vagy a többi részlet paticsai sem. Valamilyen okból a töredékeket gondosan elhordták, s azután töltötték fel kevert barna földdel a kemencét és előterét (14. kép, 16. kép, 46. kép 1-2.). A kemence ovális alaprajzú volt, szélessége 160 cm, hosszúsága 140 cm. Tájolása É-D, szája É-ra nyílik. A tüzelőtér 140 x 130 cm, szája 40 cm széles. A kemence szájánál mind a két oldalon körbetapasztott cölöplyukak voltak. Az 1. cölöplyuk, amelynek átmérője 22 cm volt, egy 26 x33 cm-es négyszögletes, 30 cm magasan égett paticcsal volt körbefogva. A cölöplyuk ennek al30. Méri (1963) 279. 31. A tűzgyújtás és a tűzre való vigyázás a mindennapi élet jelentőségteljes, fontos mozzanata volt. Magyarság Néprajza I. 72-77.
