Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában

munkahelyről, átvágva a széles, mély, kevert barna földdel betöltött 20. árkot. 19. árok 1., 2., 3., 4. ága behálózta az I. munkahely DNy-i negyedét. Ezen a részen a legkorábbi Árpád-kori periódust mutatja, azzal együtt, hogy közben át is alakították egyes részeit (4. kép). 19/1. árok (65-69. blokk) A 65. blokkban egy sekély, 10 cm-es mélyedésből indult és fokozatosan mélyülve haladt a 69. blokkban lévő csomópont felé. Iránya ÉNy-DK. A csomópontnál 80 cm széles és 70 cm mély volt. 19 m hosszú volt. Korábbi tüzelőhelyen haladt át, és belevágtak későbbieket is. Az árok szürkés agyagos betöltésében néhány kisebb cserép, de főként állatcsontok voltak. A 19/3. árokkal egyesülve érkezett a csomópontba, nem lehetett látni, hogy egyszerre, vagy külön-külön voltak-e használatban. Azt viszont meg lehetett állapítani, hogy a csomópontban lévő szakasszal egyszerre szüntették meg. 19/3. árok (48., 54., 61./62., 68., 69., 76., 77. blokk) Az árokegyüttes leghosszabb, nagyjából K-Ny-i ága. 18 m hosszan haladt egyre mélyülve a 69. blokkban lévő csomópont felé, majd áthaladva rajta, az 5. ház ÉK-i sarka alatt derékszögben kanyarodva beletorkollott a terület DK-i oldalán haladó 19/4. árokba. A 47. blokkban egy 40 cm mély, meredek falú, keskeny árok futott bele, ezt 120 cm hosszan követhettük a nyesett felszínen. Ny felé haladva a 4. ház ÉNy-i sarka alatt egy másik ág csatlakozott bele, amely elenyészett a 60. blokk bolygatatlan homokjában. Az 5. ház ÉK-i sarka alatti 4. gödörrel egy keskeny (35 cm széles) meredek falú, 65 cm mély kis árok kötötte össze, jól látszott a gödör falában. Mintha víznyelőként használták volna a gödröt. 19/2. árok (74., 75., 69. blokk) A 10. kemence DK-i sarka alól indult a 74. blokkból. Iránya DNy-DK. Sekély, 10 cm-es mélyületből indult, és egyre mélyülve haladt a 69. blokkban lévő csomópontba. A csomópont DK-i oldalán K felé fordult egy éles kanyarral, és még 4 m hosszan továbbhaladt. 65 cm mélyen véget ért a bolygatatlan homokban. Szélessége 75-85 cm volt, teljes hossza 14 m. A csomópont előtt vastag, vízelzáró agyagrétegekkel 80 cm szélességben betömték. Ebből talán arra lehet következtetni, hogy a területről lefolyó vizet a később kiásott 19/1. árok É-i szakasza jobban elvezette. A 69. blokkban volt az árokrendszer csomópontja, amely tulajdonképpen az árkoktól mélyebb, 85 cm, gödör volt. Mindegyik belecsatlakozó árok a homokos, beépítetlen felszínről indult. Arra is gondoltunk, hogy kút, vagy ciszterna funkciója is lehetett, azonban a gödör megerősítésének semmilyen nyomát sem láttuk. Végül is a csomópontból kiinduló, az 1., 2., 3. árok vizét szállító derékszögben hajló 10 m-es árokszakasz már olyan mély volt, mint a csomópont. A 77. blokkban belefolyt egy nagyobb, mélyebb, a 19/4. árokba. 19/4. árok (91., 84., 70. blokk) Az I. munkahely K-i oldalán 15 m hosszan sikerült megtalálnunk az autópálya nyomvonala mellett húzódó ENy-DK-i árkot. Csak a belső szélét követtük, pontos 23 adatait nem sikerült megállapítanunk. A 19. árokrendszert még az Árpád-korban, valószínűleg az első felében megszüntették. A feltöltött ágakon, vagy azokat érintve több épület helyezkedett el ezen a területen. Ide épült a 4., 5., 6., 7., 8. ház, amelyek előzményeikkel együtt a kora-Árpád-kori falu jellegzetes építményei voltak. 20. árok Az I. munkahely Ny-i oldalán egy különösen nagy, széles árok részletei bontakoztak ki (4. kép). Megközelítőleg 30 m hosszan követhettük, az I. munkahely Ny-i végén. Szélessége a nyesett felszínen az egész látható szakaszon 7 m volt. Az átvágásokban 160—175 cm mély volt. Láthatóan félkörösen fogta körül az 1. munkahely feltárt objektumait, és a csak igen kis részletében ismert 19/4. árok irányába haladt. Sajnos, nem lehetett a két árok találkozását feltárnunk, mert ez a nyomvonalon kívülre esett, az egész leletmentés ideje alatt használatban lévő útkereszteződés alatt lehetett. A nagy árok metszete enyhén kifelé hajló szárú Cl alak volt, mindkét szélén elég meredek, egyforma lejtésű oldalakkal. Enyhén teknős alja 5-5,5 m széles volt. Laza barna betöltésében nagyon kevés őskori és Árpád-kori cserép volt. Az árok a Xlll. sz. közepe előtt megszűnt, betöltötték. Belevágták a 18. árkot. Az árok kiásásával az I. munkahelyen feltárt épületeket választották el a falu többi részétől. Az árokkal körülvett területen nagy tüzekkel, égésekkel járó, ipari tevékenység folyt, itt voltak a szabadon álló sütő-füstölő kemencék, a szárító- és őrlőhelyek. Az autópálya nyomvonalán Ny felé haladva a 20. ároktól 60 méterre kerültek elő a termőtalaj lehordása közben kibukkanó újabb kemence-ház nyomok. Az útépítés megkezdése előtt a felszínen semmilyen régészeti lelet, jelenség nem volt látható. Az Árpád-kori építmények az V. munkahelyen, és távolabb a IV. munkahelyen a jelenlegi felszíntől 60-70 cm mélyen a gépi talaj munkák végzése közben kerültek elő. Az itt feltárt objektumok mutatják, hogy az Árpád-kori település az autópálya mindkét oldalán igen sűrű beépítettséggel tovább terjed. Ezeken a területeken nem volt későközépkori falu, a kora-Árpád-kori falurészletek a Xlll—XIV. sz-i falu beépítetlen határában mezőgazdasági művelés 23. Az I. munkahely K-i oldalára gépekkel tolták le a felső termőtalajt Az 5-6 m magas földhányás alatt már nem dolgozhattunk.