Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)
IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában
zú volt, és bizonyos részletek hiányoztak, nem sikerült meghatároznunk a tájolást. Az épület sarkai a négy fő égtáj irányában helyezkedtek el. Mivel a padló alig valamivel a mai járószint alatt került elő, úgy gondoljuk, hogy a feltárt építmény teljes egészében az Árpád-kori járószint felett állt. A Ny-i oldal falának alapárkát megtaláltuk, 35-40 széles és 14 cm mély volt. Finom, kormos hamu volt benne, a felmenő fal fa alkotórészei égtek az árokba. Ezt az árkot 370 cm hosszan feltártuk a DNy-i oldalon, a padló szélénél. Mindkét vége, sajnálatunkra, elenyészett a termőtalajban. Egyébként ez volt a rövidebb, 450 cm-es oldal. Az ároknak mindkét oldalán találtunk l-l cölöplyukat. A 2. sz., 30 cm átmérőjű lyuk a padló sarkánál helyezkedett el, valószínűleg a ház sarkához tartozott. A másik, 22 cm átmérőjű 1. sz. cölöplyuk a ház belsejében volt, a Ny-i fal előtt, középen. Majdnem a ház közepére tapasztották a kemencét. 120 cm hosszú, 110 cm széles volt az alapterülete. A tüzelőtér 95 cm hosszú és 80 cm széles volt, az oldalfalak feltűnően vastagok, 10-12 cm-esek voltak. A kemence részben az alatta lévő tüzelőhely előterének betöltésére, nagyobb részében pedig a bolygatatlan homokra épült. Szájával ÉNy-ra nyílott. Az épület ÉNy-i negyedében állt, l-l méternyi távolságra a sarkot alkotó falaktól, a hamuval teli alapozási ároktól. A kemence egészen lapos, papucs alakú lehetett. Az oldalfalak nagyon lapos szögben emelkedtek, a belső magasság nem lehetett 40 cm-nél több. Nyaka 20 cm hosszú, szája 25 cm széles volt. A kemencefenék tapasztása kinyúlt a szája elé, félkörös lezáródása volt. Az erősen kormos fenéklap nagyon töredékes volt. Az egész területen feltűnően sok patics volt, ezért felmerült, hogy ez a mennyiség talán több, mint amennyi egy ilyen lapos kemencéből hiányzik. A nagyobb darabok között voltak ívesen hajló, és teljesen vízszintes felületűek is. Adatok hiányában csak találgatni lehet, hogy honnan és miből származnak. Ha ebből az építményből valók, lehetnek akár az épület falának is a darabjai. Kérdéses az épület rendeltetésének meghatározása is. Nem látszik véletlennek, hogy a két tüzelőberendezés, még ha más-más típusba is sorolhatók, egymás fölött található. Valószínűleg nem lakóház volt, hanem valamilyen élelmiszerkészítéssel, tartósítással kapcsolatos füstölő, szárító hely, kemencével. A kemence és a ház betöltésében néhány őskori, későközépkori cserép is volt, de túlnyomó többségben Árpád-kori régészeti leleteket találtunk. 7. ház (55/56. blokk) A termőtalajban későközépkori leleteket találtunk, és egy későközépkori, nagy kiterjedésű építmény foltokban lejárt szintjeit. Azonban a letaposott járószint alatt egy korábbi, átégett padló, és egy kemence romjai sejlettek elő. A feltárás közben kiderült, hogy itt is egy, a 6. házhoz hasonló építményt találtunk. 1. periódus Szabadtéri tüzelőhely Építésmódja, periódusai, a megtalálás körülményei olyanok voltak, mint a 6. ház alatt lévőnél. Egy lejtős lejáratú üreg bolygatatlan homokfalába több tüzelőfüstölő gödröt vájtak. Tájolása ÉK-DNy. Itt is az utolsót sikerült jobban megfigyelnünk. A későbbi, de még Árpád-kori padlóhoz képest 70 cm mély volt. Szabályos kör alaprajza volt 100 cm átmérővel. A lejárat, illetve az előtér ehhez a gödörhöz túlságosan nagy volt. Ez csak úgy képzelhető el, hogy a 330 cm széles, 450 cm hosszú előtér több, megszüntetett gödör romjainak eltakarítása után keletkezett. Az utolsó, 3. vagy 4. gödör peremétől 20 cm-re közvetlenül egymás mellett két 27 cm átmérőjű, 30 cm mély cölöplyukat találtunk, ezeknek azonban nem volt párjuk sem az előtérben, sem az előtér körüli bolygatatlan földben. Valószínűleg a gödör fölé helyezett függesztő ágasfák helyei voltak. A tüzelőhely megszüntetését itt is nagy gondossággal végezték, szinte a bolygatatlan földig kitakarították az üreget, ugyanúgy szürke, hamus földdel kezdték feltölteni, mint a 6. ház alatti helyet. Ez azt mutatja, hogy a feltöltést a közelben lévő, korábban létesített hamulerakóhelyről hozták. Mielőtt azonban az üreg tele lett volna, felmerült a hely újra használatba vételének igénye. Valószínűleg ez lehetett az oka annak, hogy a gödör felső részében tömörebb, kevert barna földet találtunk, ügy terítették szét, hogy a gödör szélein is túlhaladt, és szétnyomta a gödör felső, a bolygatatlan homokban egykor élesen kirajzolódott széleit. A tüzelőtér betöltésében néhány, jellegtelen Árpád-kori lelet volt (4. kép, 11. kép). 2. periódus A kevert barna földdel elegyengetett felületre egy négyzetes alapterületű házat építettek. A döngölt földet sárga agyaggal 420 x450 cm-es területen letapasztották. Az így kialakított padló széleit körben megtaláltuk. Alapterülete 18,9 m 2 , a nagyobb Árpád-kori építmények közé tartozik. Tájolása ÉNy-DK. A padló a nyesett felszíntől 10-12 cm mélyen került elő, a kemence romjai beleértek a termőtalaj aljába. Az épület teljes egészében az Árpád-kori járószint fölé magasodott, padlója az Árpád-kori járószinten készült. Az épület ÉNy-DK-i középvonalában egymás mellett sorakoztak a cölöplyukak. Az 1. számú a DK-i oldalon, közvetlenül a padló szélénél került elő, átmérője 30, mélysége 35 cm volt. Pontosan vele egy irányban, a szemközti oldalon, ugyancsak a padló széle mellett találtuk az 5. cölöplyukat. Ennek kisebb, csak 25 cm volt az átmérője, mélysége is csak 30 cm volt. Az épület belsejében, az 1. külső cölöplyuktól 60 cm-re találtuk a következő, 18 cm széles, 40 cm mély 2. cölöplyukat. Közvetlenül mellette, érintkezve vele, egy kisebb, 14 cm széles, 25 cm mély karóiyuk volt. Ezektől 60 cm-re újabb, 18 cm széles, 50 cm mély cölöplyuk következett (3. sz.), e mellett is volt egy 12 cm széles, és 31 cm mély karólyuk. A 4. sz. cölöplyuk 90 cm-re következett,
