Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában

hogy a kemence fenéklapjában nem voltak edénytöredékek. Valamilyen okból a házat lebontották, a kemence maradványait a padló szintjén elegyengették. A kemence homokfalban maradt üregét barna földdel feltöltötték. Ilyen földréteget szórtak a ház padlójára is, amelyet keményre döngöltek. Az így eltüntetett házmaradványokra felépítették a 2. házat. 2. ház Tájolása, alapterülete lényegében változatlan maradt, a többi részletben is csak kisebb eltérések mutatkoztak. A ház 3—4 cm vastag padlóját szürkés agyagból tapasztották. Szabadon hagyta az ÉK-i oldalon lévő korábbi padlókiszélesedést. A szürke agyagpadló szélei élesen elütöttek az alatta lévő barna földtől. A tetőt tartó ágasfák a ház középső, hosszanti tengelyében álltak egymás mellett. A 2. ház falával is párhuzamosan helyezkedtek el a korábbi 1. és 3. cölöplyukak, s hozzájuk igazodott a 2. számú, 20 cm átmérőjű, 40 cm mély újabb cölöplyuk. Egy 36 cm átmérőjű, kisebb gödörben került elő, amelyről nem lehetett megállapítani, hogy a cölöplyuk kiásása, vagy a cölöp kiemelése idején keletkezett. A 2. cölöplyukat a ház ÉK-i falába mélyítették, a falsík a cölöplyuk középvonalán haladt keresztül. A ház kemencéje továbbra is a D-i sarokban maradt (2. kemence). Hosszanti tengelyének iránya megegyezett a korábbi, 1. kemence tengelyének irányával, azonban a 2. kemence 40 cm-rel beljebb került a ház belső terébe. így a hátsó részéből csak egy 40 cm széles körszelet került a ház déli sarkának külső oldalára. Ez a rész, a kemence hátsó, déli oldala ráépült a korábbi, 1. kemence gondosan letisztított fenéklapjára. Bár a 2. kemencét is alaposan elbontották később, mégis rekonstruálhattuk a formáját és az építésmódját. A belső, kör alaprajzú tüzelőtér átmérője 120 cm, az egész kemence külső átmérője pedig 150 cm volt. Ez azt mutatja, hogy az oldalfalak a kemence aljánál helyenként 20 cm vastagok voltak. A 10-12 cm vastag tapasztott kemencefenék alatt a ház padlója is erősen átégett. A fenéklap felületére vastagon ráégett korom kisebb-nagyobb darabokra volt széttöredezve, erőteljes elhasználódás nyomait mutatta. Helyenként előtűnt a fenéklap és az oldalfal elválása, ami az építésmódból adódott. Először a ház padlójára kenték a fenéklapot, majd az edénykészítésnél alkalmazott ún. hurka-technikával megépítették az oldalfalat. Megmaradt a kemence 30 cm hosszú és 33 cm széles szája is. A kemence aljának tapasztása egy kissé kikanyarodott a kemence szája elé. A kemence körül a ház padlóján is találtunk vékony tapasztásnyomokat. A kemence szájánál cölöplyukakat találtunk. Ez önmagában is figyelemreméltó, de különböző feltevésekre hajlunk a kemence szájának nem szokványos alap5. Méri (1963) 279. rajzából is. A két oldal ugyanis nem volt egyforma. Az É-i oldalon az oldalfal vonala megmaradt a tüzelőtér körvonalán, nem volt külön tapasztott nyakrésze. E helyett egy 12 cm átmérőjű, 26 cm mély cölöplyukat találtunk, amely 1,5 cm vastagságban körbe volt tapasztva egészen a cölöplyuk aljáig (7. cölöplyuk). A kemenceszáj másik oldalán a paticsfal derékszögben kikanyarodva ért véget, és a 8. sz. cölöplyukban végződött. Ez félig a kemencefalban állt. A 8 cm átmérőjű, 24 cm mély, inkább karólyuknak tekinthető lyukról is megállapíthattuk, hogy kitapasztották. Mindkét lyuknál jól látható volt, hogy a kemencével egyszerre épültek. A ház megszüntetése után mindkét lyuk kevert barna földdel volt tele. Rendeltetésüket egyelőre nem ismerjük pontosan. A kemencék előterében, szája közelében lévő cölöplyukakat eddig az Árpád-kori falvak szabadon álló, külső kemencéinél figyeltek meg. Méri Istuán feltételezte, hogy azok a füstölésre szánt élelmiszerek, vagy egyéb anyagok felfüggesztésére, füstön való tartására szolgálhattak. Azonban ezt a funkciót egy fedett, zárt belső terű házban nem lehet elképzelni. Viszont a ház feltárása közben felfigyeltünk arra, hogy a kemence mellett, közvetlenül az előtérben volt egy eléggé szabálytalan alakú bemélyedés. Hamuval volt tele. A sekély hamusgödör alatt ugyanolyan vastagon átégett a házpadló, mint a kemence feneke alatt. A hamus gödör aljába ugyanúgy beleégett a korom is, mint a kemencepadlóba. A gödör körül a házpadló vastagon hamus, koromfoltos volt. Ezek a jelenségek azért alakulhattak ki, mert a kemencék előterében is intenzív tüzelés folyt, a kemence előtere alkalmanként szabad tűzhelyként funkcionált. A kemence szájába tapasztott karók a szabad tűzhelyek ágasfái voltak. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk a IV. munkahelyen feltárt 32. háznál is, ahol a kemence szája előtti cölöplyuk egy hamuval, faszénnel teli gödör aljából indult. A 2. ház kemencéjének még egy érdekes sajátossága volt. A fenéklap alatt, a tüzelőtér körvonalában egymás mellett 5 kisebb karólyukat találtunk (9-13. sz. lyukak); az átmérőjük 8 cm, mélységük 20-30 cm volt. Betöltésük fekete, faszenes föld volt. Nem volt szabályos kör alaprajzuk, de jól kirajzolódtak a két házpadló közötti barna földrétegben. Alaprajzi helyzetük mutatta, hogy a kemencének a lakótérbe nyúló, hosszabb oldalfalát erősítették. A házat ismeretlen okból megszüntették. A felhagyott házhelyet egy rövid ideig szemétgödörként használták, erre mutat egy pár állatcsontdarab, apró kő és edénytöredék előkerülése a padló feletti réteg alján. A ház ÉK-i negyedében egy különös égetés nyomait tártuk fel. A 2. padlóból egy 55 cm átmérőjű, szabálytalan alakú, sekély gödröt vájtak ki, amelyből egy újabb, lefelé szűkülő, 33 cm mély lyukat ástak tovább.