Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)
IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Árpád-kori falvak Szigetszentmiklós határában
2 15 Veresegyház-ivacsi házak 2-3 m -el nagyobbak. A Budapest-Soroksár-Várhegyen feltárt hasonló korú házak is nagyobbak. A szigetszenmiklósi házak tájolása a 2. házat kivéve megegyezik, ÉNY-DK-i irányú, a 2. ház tájolása erre merőleges, ÉK-DNY-i irányú. Azonban a 2. ház négyzet alaprajzú, és ezért ennek is van egy ÉNY-DK-i irányú tengelye, ami által fő irányában párhuzamos a többivel. A házak padlói a jelenlegi felszíntől számítva 80-90 cm mélyen kerültek elő. Ez az adat nem a házak valóságos mélysége, mert az Árpád-kori járószint megállapítására nincsenek támpontjaink. Mint a bevezetőben említettük, a lelőhelyet borító agyagos áradmányos talajban semmilyen régészeti jelenséget nem figyelhettünk meg, a régészeti talaj munkát csak ennek a rétegnek az eltávolítása után kezdhettük meg. így teljesen elpusztult valamennyi ház felsőbb része, a házfalak csak a nyesett felszíntől a padlóig érő magasságban maradtak meg. Ennek következtében a 2. ház padlója 30-32, a 3. házé 24 cm, a 4, házé 12-17 cm, az 5. házé 32-46 cm, és a 6. házé 22 cm mélyen került elő. Az adatok szerint a házak néhány cm-es eltéréssel nagyjából egyforma mélységűeknek tekinthetők. A 4. ház padlója került elő a legmagasabban, 12 cm mélyen, és az 5. házé volt a legmélyebb, -32 cm-en. A különbség 20 cm, ami valójában nem tekinthető lényeges eltérésnek. Mindegyik háznak ágasfás, szelemengerendás nyeregtetője volt. Az ágasfák cölöplyukai a házak belsejében kerültek elő. A 3-6. házban egymással szemben voltak, a házak NY-i és K-i falának a közepénél. A 2. házban ugyanezek a cölöplyukak az É-i és a D-i falnál helyezkedtek el. A 2. és a 6. házban mindkét cölöplyukat a ház falába ásták, a cölöpök külső széle kissé kiöblösödött a ház falsíkjából. A 4. házban közvetlenül a földfal előtt álltak a cölöpök, valószínűleg hozzáértek a falhoz. A 3. ház cölöplyukait 5-5 cm-el a házfal előtt találtuk meg, az 5. házban pedig mindkét cölöplyuk 20-20 cm-re volt a házfaltól. A 2. és az 5. házban lehetett azt megfigyelni, hogy a cölöplyukak helyén először gödröt ástak, és ebből mélyítették tovább a cölöpök helyét. A cölöplyukak átmérői nem voltak egyformák, előfordult, hogy még házon belül sem. A 2. házban 38 cm, a 3. házban 25 és 28 cm, a 4. házban 30 és 28 cm, az 5. házban 30 cm, és a 6. házban 22 és 20 cm vastag ágasfák voltak. Az 5. házban voltak a legmélyebb cölöplyukak (-95 cm), ahol többszöri megújítást figyelhettünk meg. Az egymással szemben lévő cölöplyukak csak a 3. házban voltak egyforma mélyek, a 2. és a 6. házban csak néhány cm volt a különbség, ennek nincs jelentősége. A 4. házban a K-i oldalon, a kemence mellett lévő cölöplyuk 45 cm-rel volt mélyebb, mint a szembenlévő, és mélyebb volt az 5. ház kemence melletti cölöplyuka is. Ezek voltak a gödörből ásott cölöplyukak. A házfalak függőlegesek voltak. A 2-4. házban döngölt padló volt, az 5. és 6. házban csak a keményre lejárt, letaposott föld jelentette a padlót. Sározás nyomait csak a 3. és 5. házban tehetett megfigyelni, a ház É-i oldalán, a kemence közelében. Mindegyik padló a NY-i fal előtt volt a legmagasabb, és a K-i oldal felé lejtve kemence előtt volt a legmélyebb. Mindegyik házban volt kemence. A 2. házban az ÉNY-i sarokban, a többi házban egységesen ÉK-i sarokban állt. Mind az öt háznál a kemencével szemben lévő sarkon sejthető a bejárat. A 2. háznál ez a DNY-i sarok volt, a többinél a DK-i. A 2., 3. és 6. házban nem sikerült egyértelműen meghatározni a kiépített bejáratot, azonban a füst legegyszerűbb kivezetése miatt a kemencével szemben kellett nyílást hagyni, ami egyben a bejárat is volt. Az Árpád-kori házaknál többször megfigyelt lejtős bejáratot csak az 5. háznál találtuk meg. A ház belsejében, a bejárat előtt szabálytalan alakú, kisebb tört köveket találtunk szétszórva. Mivel nem voltak égettek, kormosak, nem találtunk rajtuk tapasztásnyomokat, és a kemence köveknél jóval kisebbek voltak, azt gondoljuk, hogy talán a bejárat előtti padló kövezéséből maradtak. így erősítették meg a padló legnagyobb igénybevételnek kitett részét. Épített bejáratra gondolhatunk a 4. háznál is. A DK-i sarokba illesztett hasított kőlap a bejárat legalsó lépcsőfoka lehetett. 17 A 3. 4. 5. 6. házban megtaláltuk az erre a háztípusra jellemző munkagödröket is. A 3. 4. és a 6. házban a kemencével átlósan szemben lévő háznegyedben helyezkedtek el, az 5. házban a kemencével egy vonalban, az ÉNY-i sarokban sejthető. Lekerekített sarkú téglalap alakú alaprajzuk van. A 3. ház 45 x 70 cm-es gödrében pontosan középen egy kő volt, amely jóval nagyobb volt, mint a ház padlóján szétszórt többi kő. A 4. ház 68 x48 cm-es, téglalap alakú munkagödre a ház falaival párhuzamosan helyezkedett el. A 6. ház trapéz alakú munkagödrében pedig középen kör alakú bemélyedés volt. A házakban a felsoroltakon kívül nem találtunk semmilyen, a berendezési tárgyakra vonatkozó nyomot. A 4. házban a bejárat közelében, a déli fal előtt két teljesen egyforma, 22 cm átmérőjű cölöplyukat találtunk. 18 cm-re voltak a ház falától, egymástól 20 cm-re. Az azonosságok alapján úgy látszik mind a két cölöpöt egyszerre használták valamire. Rendeltetésüket csak találgatni lehet. A legegyszerűbb esetben talán a ház felszereléséhez tartozó tárgyakat, ruhaféléket akasztották rájuk, de lehetnek valamilyen munkaeszköz 15. Mesterházy (1983)148. 16. Szerző ásatása 1987-ben. Részletes adatok a kötet következő tanulmányában találhatók. 17. A kora-Árpád-kori házak lejtős bejáratát általában a ház egyik sarkán, a kemencével szemben találták meg. A lejárat lépcsős kialakítását a közeli Soroksár-várhegyi faluban több, XII. sz-i házban is megfigyeltük. A laza homokos talajban, a lejáratokat átvágó metszetekben élesen látszottak a lépcsőfokok. Az éles határvonalak azért maradhattak meg, mert a lépcsőket szilárd anyaggal, kővel, fával, lefedték.
