Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

PETŐ MÁRIA: Az MO ásatások eredményeinek bemutatása szakmai körökben és a nagyközönség előtt

Az MO ásatások eredményeinek bemutatása szakmai körökben és a nagyközönség előtt PETŐ MÁRIA Az 1987 óta tartó feltárások eredményeire már kezdettől fogva és folyamatosan továbbra is felfigyelt a sajtó, a Magyar Rádió és a Televízió. Munkánkról rendszeresen tájékoztatták a nagyközönséget. Több napilap és folyóirat hasábjain jelentek meg beszámolók neves újságírók tollából, így az Esti Hírlap, népszabadság, Népszava, Szabad Föld, Pest Megyei Hírlap, Nők Lapja, Nógrád és mások közöltek riportokat az ásatások menetéről. A Magyar Rádióban Szatmári Ilona helyszíni interjúiban az ásató régészek szólaltak meg és mondták el kutatási eredményeiket. 1991. július 8-án a TV Híradó mutatta be a Csepelszigeti újkőkori településen folyó munkát. Ugyanerről a területről a Csepeli Helytörténeti Bizottság video-filmet forgatott. Múzeumunk munkatársai és a társintézményekben dolgozó kollégák is gyakorta látogattak meg bennünket, nem egyszer értékes tanácsaikkal, észrevételeikkel segítve a kutatásokat. A nagy érdeklődésre való tekintettel határoztunk úgy, hogy munkánk első szakaszának (Budapest-Soroksár) eredményeit kiállításon mutassuk be a nyilvánosság előtt. Erre Etogyirka Emil múzeumigazgató jóvoltából került sor, aki kiállításunknak helyet adott a Pesterzsébeti Múzeumban (5. kép). Az említett területről előkerült bronzkori, római kori /szarmata) telepek és Kerekegyháza középkori falu feltárásából származó leleteket és azok dokumentációs anyagát mutathattuk be. A kiállítás megnyitására 1988. október 5-én került sor, megnyitó beszédet Selmeczi László a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója mondott. A december 4-ig nyitvatartó kiállítást 1153 látogató tekintette meg, ami helyi viszonylatban igen szép számnak mondható. Munkatársaink, a kiállítás rendezői a megnyitó utáni héten, a Helytörténeti Klub összejövetelén előadást és szakvezetést tartottak a Pesterzsébeti Múzeumban. Egy későbbi alkalommal pedig a kerület vezetőinek mutatták be a rendezők munkájuk eredményeit. E kezdeti és szerény kiállítás után, mivel az építkezési és {1-4. kép) feltárási munkák nagy lendülettel folytatódtak, s az előkerült leletek gazdagsága, történeti-régészeti jelentősége is megkövetelte, hogy munkatársaink egy nagyobb szabású, az új anyagokkal kibővített tematikus kiállítást rendezzenek, immár egy központi helyen, a Budapesti Történeti Múzeum vári épületének Metszettári helyiségében. A megnyitóra 1990. szeptember 7-én került sor, megnyitó beszédet Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter mondott, hangsúlyozva, hogy a bemutatón tükröződő eredményes munka az autópálya tervezői, beruházói, kivitelezői, vállalatai és a múzeum jó együttműködésének köszönhető. Kiállításunk megrendezését e vállalatok anyagi támogatása tette lehetővé. A kiállítás megrendezésében az ásatást vezető régészek mellett múzeumunk restaurátorai, rajzolói, fotósai és a kiállításrendező csoportunk vettek részt. A megnyitón megjelentek a társintézményekben dolgozó kollégáink, a helytörténeti gyűjtemények vezetői, az építkezésben résztvevő vállalatok képviselői és az érdeklődő nagyközönség. A látogatottságról számszerű adatokkal nem szolgálhatunk, de a vendégkönyvi bejegyzések és személyes tapasztalataink azt mutatták, hogy sikeres volt a látogatók körében ez a kivitelezésben igen hangulatos, a tudományos és a didaktikai szempontokat egyaránt érvényesítő kiállítás. A belépő látogatót az autópálya építkezése idején készült nagy méretű, színes légifelvételek fogadták. Az őskori időszak kultúrájának leleteit a Budatéténytől Soroksár-Várhegy területéig terjedő autópálya mentén feltárt telepek és a temetkezések maradványai képviselték az újkőkortól a késő vaskor időszakáig bezárólag. A látványt növelték és a leletek értelmezését megkönnyítették azok a makettek, művészi színvonalú rekonstrukciós rajzok, „in situ" leletbemutatások, egykori szerszámrekonstrukciók, melyek a ma élő, városi ember számára is érthetővé tették a fővárosunk területén több ezer évvel ezelőtt élt népek mindennapi kultúráját, hiedelemvilágát (6-7. kép). A római korszakot a pesti oldalon az i.sz. I-IV. században élt szarmata néptörzsek négy falujának bemutatása idézte. Az autópálya déli szakaszának nyomvonala három, név szerint azonosítható középkori falu területén halad keresztül. A Szigetszentmiklós-Udülősoron az egykori Szőllős, Budapest XX. ker. Soroksár-Várhegyen Kerekegy-