Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)
PETŐ MÁRIA: Szarmata falvak a dél-pesti síkságon (Beszámoló az MO autópálya nyomvonalán 1987-1989-ben végzett leletmentésekről)
anyagával való összehasonlítást a közeljövőben Vörös István fogja elvégezni, az itt bemutatott néhány darab alaposabb következtetések levonására nem alkalmas. Orsógombok utalnak a házi szövés-fonás munkájára, vasfeldolgozásukra a salakdarabok és talán a Soroksár-Várhegy III. munkahely kemencéje. A taksonyi 3. számú objektum nagyméreű kemencéje a Sándorfalván feltárt edényégetővel 26 való formai és méretbeli rokonsága alapján fazekaskemence lehetett. A szarmata telepeken előkerülő szürke, korongolt árut a korábbi kutatás 27 kelta hagyományok továbbélésének tartotta, vagy a provinciával megélénkülő kapcsolat eredményének, úgy véljük a kérdés megoldása még további, minden részletre kiterjedő vizsgálat elvégzése után válik lehetővé. A provinciával való kapcsolat, mely Aquincum piacain realizálódhatott, az importált rheinzaberni és westerndorfi terra sigillaták előfordulásában mérhető. A rómaiakkal való kereskedelem emléke a 2 fibula, a 2 db amphoratöredék, néhány festett, római kerámia és 2 db római pénz. Ez utóbbi a IV. század első harmadára keltezhető érem korban a településekhez nem kapcsolódik, későbbi szórványként kell értelmeznünk. A római pénzek feltűnő hiányára a III. század eleji telepeken már Fülöp Gyula is utalt 28 , állítása esetünkben is beigazolódott. A hiány oka Septimius Severus féle pénzreformmal, az új, csekély ezüsttartalmú érmék kibocsájtásával hozható kapcsolatban. Továbbra is kérdéses, hogy mi lehetett az az árúcikk, amit a szarmaták szállítottak cserébe a birodalomba. Kézenfekvőnek látszik az állatállományból történő export, erre talán a zoológiai anyag teljes feldolgozása után kapunk feleietet. A szarmatáknak a mezőgazdasági termelésben, a kézműiparban és a kereskedelemben való jártassága, az állandó, letelepült életmódja, melyeket e négy falu feltárása és leleteinek értelmezése során láttunk, újabb megerősítéssel járult hozzá, hogy a római auctorok által festett, vad, csupán lovakon száguldó, „barbár" népesség életéről hiteles képet kapjunk. IRODALOM- ES RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK AAH - Aca Archaeologica Academiae Scientiarium Hungarica, Budapest AÉ - Archaeológai Értesítő, Budapest AH - Archaeologia Hungarica, Budapest BpR - Budapest Régiségei, Budapest DissPann - Dissertationes Pannonicae, Budapest Dinnyés 1980 - Dinnyés I.: 11-111. századi szarmata sírok Tápiószelén. StCom 9. 1980. 187-234. Dinnyés 1985 - Dinnyés I.: A táj- és természet hasznosítása a régészeti leletek alapján. StCom 15. 11-49. Fülöp 1976 - Fülöp Gy.: ujabb tanolmány a római érmek szarmata kori fogalmáról a magyar Alföldön. AÉ 103. 1976. 253-262. Gabler 1968 - Gabler D.: Terra sigillaták a KeletPannoniával szomszédos Barbaricumban. AÉ 95. 1968. 211-242. MFMÉ - A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged MNM - Magyar Nemzeti Múzeum MTA - Magyar Tudományos Akadémia RFüz - Régészeti Füzetek, Budapest St Com - Studia Comitatensia, Szentendre Vaday 1987 a - Vaday A.: A Középső-Tiszavidék a római korban. Kandidátusi értekezés Budapest 1987. Kézirat Vaday 1987 b - Vaday A.: A Közép-Tiszavidék a római korban. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest 1987. 1-8 Vörös 1984 - Vörös G.: Késő szarmata edényégető kemence Sándorfalva-Eperjesen. Iparrégészet II. Veszprém 1984. 147-153. Vörösl988 - Vörös G.: Késő szamata edénylelet Kiskundorozsma-Kistemplomtanya lelőhelyéről. MFMÉ 1987. 1. Szeged 1988. 11-23. 26. Vörös 1984, 149. 27. Párducz M.: A szarmatakor emlékei magyarországon. I. AH XXV. 1941. 39. 28. Fülöp 1976, 261. 29. Florus.IV.il.
