Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

H. HANNYERZSÉBET: Kelta település nyomai az MO autópálya nyomvonalán (Szigetszentmiklós-üldülősor, -Vízműtelep)

Kelta település nyomai az MO autópálya nyomvonalán (SzigetszentmiklósÜdülősor , -Vízműtelep) H. HAN NY ERZSÉBET Az MO-ás autópályának az a szakasza, amely az alábbiakban tárgyalt telepen keresztül húzódik, Budapest közigazgatási határán kívül, Szigetszentmiklós határában fekszik. A terület jól megőrizte természetes felszíni állapotát. A térszín enyhén hullámos, iszapos, homokos, illetve kavicsos. Alacsonyabb, 96-106 méteres tengerszint feletti magasságú részein két ártéri és egy ármentes terasz helyezkedik el. A Duna soroksári ága jelenleg körülbelül 100 méterre van innen. A teraszok felszínét meszes iszap és homok, a mezőgazdasági termelés alá vont területeket kötöttebb üledék (öntésiszap, agyag) borítja.

1 A csepeli homok alkotórészei (dolomit, csillámpala) megegyeznek a Duna homokjával. A homok alatti negyedkori kavicsrétegben bazalt, budai mész, kvarc és csillámpala található. Fővárosunk területéről — úgy a belső, mint a külső kerületekből — már a múlt század utolsó évtizede óta ismerünk kelta leleteket. Pest határában több helyütt mutatkoznak temetők nyomai (Pécel, Csömör, Rákosrendező stb.), az 1930-as években Pomázon és Békásmegyeren kerültek elő szórványos, a kelta korszak különböző periódusaiba tartozó leletek.

4 A mai Budapest területén a század harmincas éveitől kezdve jelentős, a késő LT korszakból származó leleteket hoztak napvilágra a Székesfővárosi Múzeum kutatói. Békásmegyeren késő LT fazekaskemence, Pomázon festett kerámiákat is tartalmazó gödrök, Tabánban fazekastelep, a Gellérthegyen erődített telep volt. Ennek rendszeres feltárása évtizedek óta tart, összefoglalása is rendelkezésünkre áll.

6 Megbízható feltárások bizonyítják tehát, hogy a késő LT korban virágzó élet folyt itt, és a város számos más területén is. Ezidáig a megtelepedésre alkalmas helyek közül a Csepel-szigeten, bár itt a neolitikum óta élt ember, nem volt adatunk kelta telepről. Szórványlelet is csak egy került elő az elmúlt időben,

7 s bár már korábban feltételezték a kutatók, hogy ezt a területet is lakták kelták, Q régészeti bizonyítékot nem tudtak felmutatni. 1960ban Schreiber Rózsa, korabronzkori telepének feltárása közben, kelta gödörre akadt, melyben szürke korongolt és sávos festésű kerámiát talált,

9 de egyéb adat nem állt rendelkezésre. Ezért tarthatjuk jelentősnek az MO-ás autópálya leletmentésekor előkerült teleprészt, melyben a késő LT kor minden jellegzetességét megtaláljuk. A feltárás, leletmentés jellegénél fogva nem teljes. A telep határait nem értük még el, mindenképpen további kutatások szükségesek. Katalógus Szigetszentmiklós-Üdülősor (7 7. kép) 4. gödör Mélység: 64 cm

10 Sötét, humuszos betöltésű, az 5. sz. korabronzkori gödörbe ásták. Kevés szürke, korongolt kerámiát tartalmazott. 11. gödör Mélység: 36 cm Sötét, humuszos betöltésű, E-i oldalát a 10. sz. korabronzkori gödörbe ásták. Értékelhető anyagot nem tar1. A fenti adatok dr. Schweitzer Ferenctől származnak. Lásd.: jelen kötetben megjelent cikkét. 2. Perényi 10-11. 3. BpTört I., 131. 4. BpTört I., 130. 5. Az ásatások 1935-ben kezdődtek meg a Tabánban, 1938 óta folynak a gellérthegyi telepen. Az ásatásokat kezdetben Nagy Lajos, 1941-ben Nagy Tibor, később Dr. B. Bonis Éoa vezette. Jelenleg Pető Mária dolgozik a helyszínen. 6. Bónis 308. ill. 7. Hunyady 1957. 114. Csepel-sziget 8. Perényi 13. 9. RégFüz Ser. 1. No. 14. (1961) 4. Csepel, Hárosi Duna-part 10. A területről előzetesen mintegy 60-70 cm-nyi humuszt gépi úton eltávolítottak. A továbbiakban a megadott mélységadatokhoz a fenti értéket hozzá kell adni.