Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)
M. VIRÁG ZSUZSANNA: Újkőkori és középső rézkori telepnyomok az MO autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál
tűnő objektumot, a belőle előkerült gyermekmaradványok teszik különlegessé, amelyek nem tarthatók a Ludanice csoport szabályos temetkezéseinek. Lelőkörülményeiket tekintve különböznek a Ludanice csoport, illetve a megelőző Mitra-Brodzany fázis eddigi, telepgödörből megismert temetkezéseitől, amelyek az üdülősorihoz hasonló, szabályosan eltemetett, zsugorított, 113 ritkábban a szokványostól eltérő, nyújtott helyzetű, legtöbbször melléklettel is ellátott csontvázakat tartalmaztak. 114 Emberi maradványok szokványostól eltérő módon, telepeken, illetve telepgödrökben történő eltemetése általában felveti a rituális jelentőség lehetőségét, amelynek különféle megnyilvánulásai az őskor különböző szakaszaiból ismertek. Értelmezésük kérdése külön tanulmányt igényelne. Itt a teljesség igénye nélkül, csupán a leletanyag, illetve megfigyelések kapcsán felmerülő néhány gondolat felvetése mellett, a legközelebbi párhuzamokkal való vázlatos összehasonlításra térhetünk ki. A Ludanice csoportot genetikailag is megelőző lengyeli kultúra klasszikus fázisának Ny-i területein jelenleg nem ismertek temetők, csupán különlegesnek, sőt egyenesen rituálisnak tartható, telepgödrökben előkerült emberi maradványok képviselik a temetkezéseket. 115 Az egy vagy több halottat többnyire kerek gödrök alján helyezték el, rajtuk néhány esetben az erőszakos halál nyoma is felfedezhető. Viszonylag gyakori a kifejezett koponyatemetkezés, és előfordulnak gödörbe szórt különböző sérült embercsontok is. A temetkezésekhez általában edénymelléklet is tartozott. 116 Ezek a kultikus hagyományok a lengyeli hatásokat mutató középeurópai későneolitikus kultúrákban is megtalálhatók. 117 ugyanakkor a lengyeli kultúra rézkori csoportjainak eddig megismert, szabályostól eltérő temetkezései között egyelőre nem találkozunk efféle gyakorlattal, holott a koponyatemetés az egykorú keletmagyarországi kultúrákból is ismert. A Ludanice csoport emberi maradványokat tartalmazó, biztosan áldozati objektumának egyelőre csak a Bajion feltárt, több mint 2 m mély, kör alakú gödör tartható, amelynek felső részében edények, alsóbb két szintjében két, illetve négy zsugorított csontváz került elő, legalul kőeszközzel. 119 Szabályostól eltérő módon gödörbe eltemetett emberi maradványok a Ludanice csoport terüle120 tétől délre is előfordulnak. A kultikus rendeltetésűnek meghatározott, Balaton-Lasinja I. kultúrához köthető gödör alján, mészkőtömb és cserepek társaságában háton fekvő gyenTiekcsontvázat találtak. 121 Az itt említett néhány példa alapján úgy tűnik, hogy a megelőző, illetve egykorú kultúrák telepgödreiben előforduló, szokványostól eltérő módon eltemetett emberi maradványok különleges rendeltetésűek lehettek, az áldozati, rituális jellegre minden esetben valamilyen különleges körülmény utal. A Vízműnél előkerült objektum különbözik minden eddig megismert, valóban kultikusnak tartható objektumtól. Értelmezéséhez a felső rész lepusztulása miatt, csak hiányos adataink vannak, de a koponya, illetve részleges temetkezés, a bolygatás bizonyíthatósága miatt ezek alapján is teljességgel kizárható. Bizonytalan a gödör áldozati jelentősége is, de a gyermekek különleges körülmények közötü eltemetését mégsem zárhatjuk ki. A betöltésből származó gyermekmaradványok, a leletanyag összetétele, de különösen a gödörben előkerült igen nagy mennyiségű, közönséges hulladéknak meghatározott állatcsontanyag alapján 1 ^felmerülhet, hogy a tetemeket egyszerűen a fokozatosan feltöltődő hulladékgödörbe dobhatták. 1 ^ugyanakkor bizonyos körülmények, a viszonylag nagy mennyiségű obszidián, a gyermekek nagyobb száma, az állatkoponyák, a csonteszközök és csontgyöngy előfordulása, illetve az éppen maradt váz alatt megfigyelt gyenge égésnyomok a gödör különleges jellegének lehetőségét hangsúlyozzák. Hiányoznak ugyan az áldozati gödrök esetében szokásos ismételt használatra utaló rétegződések, intenzív égetésre utaló nyomok, bár ez utóbbi hiányzik a baja áldozati gödörből is. Nem szerepel edénymelléklet, vagy kimondottan kultikus jelentőségűnek tartható egyéb tárgy vagy jelenség sem. 124 Amennyiben viszont a gyermekek valóban hulladékgödörbe kerültek, ez önmagában is különlegesnek minősülő tény, hiszen a szabályosan eltemetett gyermekhalottak megkülönböztetett jelentőségére számos példa akad. 125 A Vízműnél előkerült objektum rendeltetésének egyértelmű értelmezéséhez további, szeren111. A gyűrűszerűén megvastagodó csőtalp pontos megfelelője a Máriaremete, Remete-hegyi Alsóbarlang Ludanice anyagában található. BTM Itsz.: 1949/1.7.14. ugyanitt és a rokonítható leletegyüttesben fordul elő a széles szájú tejesköcsög, az fvelt fülű csészetípus és a bikónikus, illetve behúzott peremű tálforma is. Lásd a 92. sz. jegyzetet A parázsborító analógiája a Bp., Budafoki úti anyagban szerepel. Alföldi 1959., 245. BTM Itsz.: 62.28.25. 112. Az üdülősoron telepobjektumból került elő, de előfordul sírmellékletként is. Patay 1961., 22; G. CsánA: 1964., 211. 113. Branc", Vyíapy-Opatovce: Uchardus-Vladár 1964., 86-87., 101-102., 32. kép; Veszprém: Racky 1974., 187., 5. kép. 114. Nitrianska Streda: Uchardus-Vladár 1964., 89-91; Veszprém: Raczky 1974., 186., 1. kép. 115. KoSmm 1972., 23-25; urban 1979., 9-22; Ruttkay 1985., 29-30. 116. Zalai-Gaál 1984., 16-19. 117. Zalai-Gaál 1984., 21. 118. Zalai-Gaál 1984., 22-23. 119. Tocïk 1978., 240-241. 120. Brukner, G.: Gomolaoa. AP 18/1976. 12-14., 2. kép. 121. Bánffy 1985., 187-189. , 122. Vörös István szóbeli közlése az állatcsontanyag alapján. 123. A lelőkörülmények alapján nem bizonyítható az objektum fokozatos feltöltődése. A gyermekeket az egyidejűleg felhalmozott állatcsontok tetejére is helyezhették, így is a betöltésbe kerülhettek. 124. Makkay 1975., 166-167. 125. Nevizánsky 1985., 66; Bánffy 1985., 190.
