Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

M. VIRÁG ZSUZSANNA: Újkőkori és középső rézkori telepnyomok az MO autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál

243. gödör Nagyjából kör alakú, függőleges falú objektum. Mély­ség: 20 cm. Átmérő: 2,20 x2 m. Kerámialelet ívelt oldalú bögre, vfeszintesen árfúrt bütyökfüllel {24. kép 7). 250. objektum Későrézkori és korabronzkori beásással bolygatott alaktalan, sekély, egyenetlen aljú gödör. Mélysége: 10­20 cm. Átmérő: 2,20x1,70 m. Kerámialelet Fölötte előkerült gömbszelet alakú, zömök fülű táltö­redék keltezi (23. kép 9.). Szórványleletek A 62. korabronzkori gödörben, bikónikus, hordószerű edény, dugó alakú bütyökkel díszített töredéke került elő (23. kép 19.). A 47., bronzkori gödörbe miniatűr amfora alakú edény (23. kép 4.), illetve felcsúcsosodó bütyökkel díszített, valószínűleg behúzott peremű tál­hoz tartozó töredékek (23. kép 3.) keveredtek. Az osz­lopvázas ház K-i részénél szórványosan, különböző mé­retű hordószerű edények töredékei kerültek elő (23. kép 5., 10.), egyikükön felcsúcsosodó vízszintes füllel (23. kép 2.). Ugyanitt egy csőtalpas íá/töredéket is találtunk (23. kép 6.). Szigetszentmiklós-Vízműtelep A lelőhelyen a középső rézkori megtelepedés nyomát mindössze egyetlen objektum képviselte, amely a feltárási területtől 30 m-re északra, a már véglegesen kimélyített, de még el nem árasztott vfcdúsító medencében került elő. Az üdülősori sekély objektumokat tekintve a település jelentős része a földmunkák során megsemmisülhetett. Szórvány­ként sem kerültek elő a korszak leletei, így ezen a területen kevésbé intenzív megtelepedésre gondolhatunk. 40. objektum 73 (25. kép 1-3.) Felső része jelentós mértékben el­pusztulhatott. 4 A megmaradt gödörrész kissé ovális, 120x130 cm átmérőjű, friss állatjárásokkal is erősen bolygatott foltja, a géppel betaposott rétegek eltávolí­tása után került elő. A 64 cm-ig lemélyedő, vízszintes aljú objektum oldala lefelé minden irányban átlagosan 20 cm-t kiszélesedett, egységesen barna betöltésében rétegek vagy szintek nem különültek el. A gödör aljából és betöltéséből elszórtan, anatómiai rend nélkül igen nagy mennyiségű állatcsont került elő. 75 Döntő több­ségben szarvasmarháktól származnak, lényegesen ki­sebb arányban szerepel az őstulok, a kiskérődző, a sertés, a kutya, és a ló. 76 A gödör aljához közel, a K-i oldalon egy gímszarvas koponyája feküdt, a hozzá tar­tozó agancsok töredékei a gödör felső részéből, illetve a K-i oldalfalából kerültek elő. A betöltésben a D-i oldalon, egy oldalra fordult juhkoponyát is találtunk. A gödör aljában, illetve a betöltésben marhakoponyák töredékei és több bedobált szarvtöredék került elő. Az állatcsontok között, - 20-40 cm mélységben, két 0,5­1,5 éves gyermek másodlagos helyzetű, feltehetőleg állattúrással szétbolygatott koponyatöredékei feküdtek. Szétszóródva előkerült az egyik gyermek néhány töre­dékes vázcsontja is. A koponyacsontok csoportosulása alapján a gyermekek a gödör K-i, illetve Ny-i részében fekhettek, elhelyezkedésük eredeti mélységét megálla­pítani nem lehetett. 50 cm-nél, a gödör aljához közel egy további, 2-3 éves gyermek DNy-ÉK-i tájolású tö­redékes vázmaradványa került elő, ezúttal anatómiai rendben. Az alsó lábszárak hiányoztak, de szándékos csonkítás nyomait nem lehetett megállapítani. 77 A félig hason fekvő gyermeket egyszerűen a gödörbe dobhatták; a jobb kar lefelé, szinte kicsavarodva, a combok felhúzódva feküdtek. A váz körül, illetve alatt, vöröses, gyengén átégetett betöltés mutatkozott, amelyből néhány tapasztástöredék is előkerült. A lele­tek a gödörbetöltésben elszórtan helyezkedtek el, a gyermekmaradványok közelében mellékletnek tartható leletet nem találtunk. 78 Kerámialeletek Felületük általában polírozott (26. kép 5., 8-9., 12-18., 20.) vagy gondosan simított (26. kép 1-3., 6-7., 11.), ritkábban durvább (26. kép 10.), illetve nagyjából elsi­mított (26. kép 4., 19.). Anyaguk jól kidolgozott, leggyakrabban egészen finom vegyes zúzalékkal, illetve homokkal soványított. Előfordul durvább kerámia (26. kép 11., 18., 20.), illetve kavicszúzalék felhasználása is (26. kép 4., 17., 19.). Színük általában világosbarna (26. kép 3-12., 15., 19.). ritkábban barnásszürke (26. kép 1., 16-17.), sötétbarna (26. kép 14.) vagy sötét­73. Az objektum szétroncsolt, bizonytalan korú, fölbe mélyített ház sarkához kapcsolódva került elő, amely a fölötte gyűjtött leletek alapján késő LT, típusa szerint viszont inkább Árpád-kori lehetett A 40. gödörből előkerült leletanyag alapján ezt a körülményt véletlen egybeesésnek tarthatjuk. 74. A Fővárosi Vízművek szintadatai alapján ezen a területen az eredeti talajszintből 70-80 cm-t mélyíthettek ki. Eszerint a 40. gödör kb. 90-100 cm-t mélyülhetett az altalajba. 75. Az állatcsontokkal kapcsolatos megállapításokat Vörös Istvánnak köszönöm. 76. Összesen 305 db csonttöredék került elő. Szarvasmarha: 71,9%, őstulok: 17,4%, kiskérődző: 7,2%, sertés: 2%, kutya: 0,68%, vaddisznó, ló: 0,34%. 77. Az embertani meghatározásokért K. Zoffmann Zsuzsának tartozom köszönettel. 78. A megfigyelések zöme a gödröt kibontó Endródí Annától és Horváth Attilától származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom