Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

VADÁSZ ÉVA: Későbronzkori település nyomai az MO autópálya szigetszentmiklósi nyomvonalának közelében

13.), a BD - HAI korszak általános edényformáját képviseli. 4 Kevés biztosat tudunk mondani a gödör foltjának nyesésekor előkerült bronzdarabról (9. kép 12.). Az elkeskenyedő, visszahajlított vég alapján valószínű, hogy tárgyunk a korszakban általánosan elterjedt széles bronzöv kapcsa. Ezek az övek és kapcsok azonban kivétel nélkül lemezesek, a szigetszentmiklósi példány pedig öntött. Az övek gyártási technológiájáról keveset tudunk. Kilian - Dirlmeier említ két nyelv alakú lemeztöredéket morvaországi bronzleletekből (Drslavice, Lehotka Líblinska), amelyeket a hátuljukon megfigyelhető kalapálásnyomok miatt munkadarabnak tekint. 42 Szerintünk ennek tekinthető a szigetszentmiklósi példány is, noha e feltevésnek ellentmondani látszik a már visszahajlított akasztóhorog. A 36. gödör az idősebb Közép-Duna vidéki urnasíros kultúra megszokott régészeti leletanyagát tartalmazza. Jelentős hányadát képezik az ún. Caka típusú edénytöredékek. Ebből a kerámiacsoportból azonban már hiányoznak a későhalomsíros kultúra formakincsében gyökerező jellegzetes típusok, mint például a csücskös peremű tál, a csőtalpas tál s a különböző korsók. A továbbélő halomsíros elemek mellett megjelennek a leletanyagban a Baierdorf-Velatice körhöz kapcsolható edénytípusok. Mindezek alapján a gödör korát a HA első felére helyezem. A másik igen gazdag leletanyagot szolgáltató 7 7. gödölben a Caka kultúra jellegzetes edényművességének hagyatékát csak egy kis, ferdén árkolt töredék képviseli (5. kép 10.). Az edények és a töredékek az idősebb urnasíros kultúra osztrák és morva anyagához kapcsolódnak. Nagy számban került elő itt a magas fülű csésze két alapvető változata, az éles hasi törésvonalú és sima ívelt vállú. Az előbbi típus méreteiben változó. Legnagyobb, kiegészített példányunk (3. kép 7.) és egy hasonló töredék (4. kép 7.) a Baierdorf-Velatice körben és Szlovákiában is gyakori. 43 ügy tűnik, ez a nagy, kevésbé profilait, vállra támaszkodó fülű típus az, ami a korai Vál-Hetény típusú temetőkben már nem fordul elő, ellentétben a kisebbekkel, amelyeknél a nyak íveltebb, aránya a hasi részhez változóbb, és a fül alsó csatlakozásánál is nagyobb a variáció (3. kép 2., 4. kép 2-3.). A gömbszelvény alakú csészék (4. kép 5., 9., 7 0.) formája és mérete a magyaralmás*! példányokhoz hasonló, bár peremük kevésbé hajlik ki. 44 Ez a típus DNy-Szlovákiában ritka, s öblösebb változataival a Baierdorf-Velatice körben általános. 45 A peremhez gyűrűszerűén kapcsolódó fülű csészének a legtöbb párhuzama a Velatice kultúrában található, ezt a típust a fiatalabbak közé sorolják a HA1 korszakon belül. 46 Hasonló fülkiképzéssel a Caka körben is találkozunk, de itt ritka és más edényformán fordul elő. 47 Az ívelt oldalfalú, valamint a gömbölyű vállú, tölcséres nyakú csészék (4. kép 6-8.) formai továbbélésével a Vál kultúra korai időszakában is számolhatunk. 40 Vízszintesen síkozott vállú csészénk (4. kép 4.) legtöbb párhuzamát a Velatice kultúra régibb fázisaiból ismerjük. Ezt a díszítésmódot a Blucina fázistól (vö. ehhez az ún. herzogenburgi leletkört) a kifejlett Velatice fázisig (vö. Velatice I. sír) a füles csészéken gyakran alkalmazzák, s eredetéről több elmélet született. 49 A Dunántúlon a széles vízszintes síkozás a ferde síkozással egyidőben a BD végétől válik általánossá, DNy-Szlovákiához hasonlóan. A díszítés eredete itt nem vezethető vissza a halomsíros környezetre. Az kétségtelen, hogy kialakulása ezen a vidéken keresendő, de szerintünk alkalmazása és elterjedése sokkal inkább a kerámiakészítés technikájával állhat kapcsolatban, feltételezhetően egy egyszerűbb kézikorong és különböző simítok használatával. Az urnatöredékek a síkozott, kihajló peremű, hengeres nyakú típushoz tartoznak (6. kép 7-8.). Valószínűleg ennek a formának (lehet még amfora vagy tál is) a töredékei a fésűdíszes cserepek (5. kép 9., 11.). Ez a díszítés különösen jellemző a régibb Baierdorf-Velatice kör kerámiájára. Ritkábban fordul elő a korszakban a kisebb méretű urna (3. kép 9.), melyhez kevés analó30 giát ismerünk. A hengeres nyakú, kétfülű, ún. amfora díszítetlen változata (6. kép 3—4.) a HA környezetben megszokott (vö. a 36. gödörről írottakat). Jellemzőbb a korszak első periódusára a vízszintesen síkozott hasú, éles hasi törésvonalú példány (6. kép 1.), 41. Mithay,{ 1942) XVII. 7.: Koroncó, Patek (1968) CXII.: Nyergesújfalu 42. Kilian - Dirlmeier (1975) 2,116. 43. Szombathy (1929) T. 16/18.: Gemeinlebarn 3. sír, Berg (1952) 62. Abb. 2/7.: Groß-Meißeldorf, Rihousky (1963) 105. 10. C/l, 5.: D2bánice stb... Paulik (1963) 301. obr. 25/2.: Marcelová (Marcelháza), 303. obr. 29/3.: Dolny Peter (Alsószentpéter) 44. Petres (1959) 303. T. I./5-7. 45. Szombathy (1929) Gemeinlebarn T. 18/8, 16-17.: 22 sír, T. 21/8.: 54. sír, T. 23/11.: 270. sír, Lochner (1986) Baierdorf 288. T. 6/4.: 5. sír, Rihousky (1963) 105. 10. B/9.: Lednice III. sír, 108. 13. D/5-6.: Mor. Krumlov stb. Paulik (1962) Oíkov (Ocskó) 90. T. II. Valószínűleg öblösebb, nagyobb csésze lehetett a 3. kép 11. számon ábrázolt töredék. 46. Paulik (1962) 50-51. (L és M típus) 77. 85. ]., 91. T. 111/17-18., Rihousky (1963) 109. 14. 5., 7.: Velatice 1. sír, 114. 19. C/3-4.: Holubice telep 47. Paulik (1963) 301. obr. 25/12.: Marcerlová (Marcelháza) 48. Kőszegi (1988) 31. t. 6.: Bp. Sztregova u., 32. t. 14, 34. t. 12.: Bp. Káposztásmegyer (ívelt vállú csészék) u. o. 34. t. 13, 35. t. 15.: Bp. Káposztásmegyer, DuZek (1957) Chotin (Hetény) 153. T. XV1/3: 70. sír, 155. T. XVIII/1.: 82. sír 49. A vízszintes síkozás eredetével s megjelenésének kronológiai helyzetével kapcsolatos véleménykülönbségekről jó összefoglalást kapunk Paulík-ná\ (1962) 50., 82. 176. j. A szélső kronológiai határokra lásd.: Rihousky (1963) 97. 2. C/l, D, E., 109. 14. 5, 14.: Velatice I. sír. A 17. gödör síkozott vállú csészéje mindenképp a velaticei hasonló példányokkal mutat kapcsolatot, s nem sok köze van a íakai típusú széles vagy sűrű, hornyolás-szerü díszítéshez. 50. Pittioni (1954) 434. Abb. 306. alul: Wieselburg