Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. (BTM műhely 5/I. kötet Budapest, 1992)

M. VIRÁG ZSUZSANNA: Újkőkori és középső rézkori telepnyomok az MO autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál

és oldaltöredékek, kívül bepolírozott sávokkal (77. kép 2., 4—5.). Az egyik töredék belsejében az egész felületet beborító vörös festéknyom látszik (7 7. kép 7.). Sötétszürkék, homok és finom szerves anyag. 35. A-G gödöregyüttes Két, csaknem szabályos köralakú gödörrészből áll, amelyet 20 cm mély ovális lemélyedés köt össze (B gödörrész). Az A gödör világosbarna elszíneződéssel jelentkezett, míg a B és C gödörrészek foltja sötétebb világosbarna volt. A folt alapján a két objektum nem vált határozottan külön, a profilban viszont halványan elkülönült. Ez, a gödrökből származó leletanyagot tekintve, kronológiai jelentőségű. A C gödör meneteles oldalú, teknős, 80 cm mély objektum volt. Aljában 30 cm vastag, sötétbarna betöltés húzódott, amelyben faszéncsíkot figyeltünk meg. Az A gödör lejtős oldalú, 40 cm-re lemélyedő, csaknem egyenes aljú objektum, közepében további 40 cm mély, kerek, teknős aljú beásással. A gödör aljában, itt 40 cm vastagságban került elő a C gödöréhez hasonló sötétbarna betöltés. Az objektum teljes hossza 7,20 m. Átmérők: A gödörrész: 2,70 m, B gödörrész: 2,60 m, C gödörrész: 3,70 m. A gödöregyüttes kevés kerámiatöredéket és állatcsontot tartalmazott.

17 Kerámialeletek 35/A gödör (0-40 cm) Tálak Szürkék, polírozottak, homokot és kevés pelyvát tartalmaznak. Laposabb, kónikus (79. kép 77.), illetve mélyebb, ívelt oldalú forma szerepel (79. kép 12.). Hordó alakú edények. Kisméretű, behúzott peremű, ívelt oldalú edénytípus. Homok és finom szerves anyag keverékével soványítottak. Szürke, simított, illetve vöröses polírozott példány fordul elő. Az előbbi függőleges bevágásokkal és benyomott bütyökkel (78. kép l.),az utóbbi körömbenyomás sorokkal díszített (18. kép 2.).. Palackok Polírozottak, homokkal savanyítottak. Világosbarna, ívelt nyakú (79. kép 13.) és szürke, tölcséres nyakú változata szerepel (79. kép 76.). utóbbi a gödör tetején került elő. Egyéb töredékek ívelt, párhuzamos bevésésekkel díszített oldaltöredékek. Világosbarna, polírozott, homok és pelyva (78. kép 3., 6.). Oldaltöredék, belül sekélyen besimított vonalakkal. Sötétszürke, belül vöröses, polírozott, homok és kevés pelyva (18. kép 4.). Okialtöredék, bekarcolt párhuzamos vonalakkal. Szürke, polírozás nyoma, homok (70. kép 5.). Nagyméretű, részben gömbtestű edényekhez tartozó világosbarna töredékek. Pelyva és homok keverékével, néha kavicszúzalékkal savanyítottak (78. kép 10.). Felületük durva, fűcsomóval simított, de lehet polírozott is (78. kép 7.). Díszítésként sekély besimítások (78. kép 7.), illetve ferde, páros ujjbecsípések szerepelnek (78. kép 8.). 35/A gödör (40-00 cm) Nagyméretű bikónikus edény töredéke, törésvonala alatt sekély, széles bemélyítésekkel. Világosbarna, simított, pelyvás (79. kép 15.). Tál peremtöredéke, kívül ferde, párhuzamos polírozott sávokkal. Sötétszürke, homok és finom szerves anyag (79. kép 14.). 35/C gödör (0-50 cm) Finomkerámia. A finoman kidolgozott, homokkal soványított edények töredékei tartoznak ide. Gömbszelet alakú edények. Polírozottak, szürkék. 1-2 mm széles, 2-3 párhuzamosból álló, mélyen (20. kép 6., 8., 7 7.) vagy sekélyesebben (20. kép 5.) bevésett vonalkötegekkel díszítettek. A vonalakon, illetve találkozási pontjaiknál kottafejek ülnek, amelyek vonalvégeken is előfordulnak. Az egyik edény öblén bütyökdísz is lehetett (20. kép 11.). A díszítés rendszere teljességgel nem rekonstruálható, de a perem alatt, 2-3 párhuzamosan körbefutó vonal megfigyelhető (20. kép 5., 8.).Tál. Mely tál alsó részének töredéke párhuzamos bekarcolásokkal, egyiken rovátkolás. Világosbarna (20. kép 3.). Palackok. Felületük simított. Jellemző az ívelt, csaknem cilindrikus nyak (79. kép 3., 9.). Házikerámia. A nagyobb méretű, durvábban kidolgozott felületű, feltehetőleg palack és gömbszelet alakú edények töredékei sorolhatók ide. Előfordul a fűcsomóval simított (20. kép 1.), illetve ujjal függőlegesen elhúzgált felület egyaránt (20. kép 7., 73.). Ritka a simított, perem alatt polírozott töredék (20. kép 4.). Soványítóként jellemző a homok és a pelyva, gyakran együttes használata, ritkább a kavics vagy kerámiazúzalék alkalmazása (20. kép 13.). Általában világosbarnák, de előfordul sötétbarna és sötétszürke színű töredék is. A gömbszelet alakú edények díszítésére jellemző a ferde, páros körömcsípés (79. kép 7., 20. kép 4.), de megtalálható a középen bevágott kerek (79. kép 4.), illetve a kétszer benyomott ovális bütyökdísz, a felület bevagdalása (20. kép 1.), az ujjbenyomásos bütyökfül (20. kép 12.) és bordadísz is (20. kép 7.). Az egész edényfelületet elboríthatta az ujjal (20. kép 2.), illetve eszközzel kialakított kannelúrazott díszítés (20. kép 9.). Az előkerült pa/acfctöredék enyhén ívelt, csaknem cilindrikus nyakú típust képvisel (79. kép 10.). Előfordul, hogy a nyakhajlatot körbefutó ujjbenyomásos bordával díszítették (20. kép 70.). 17. 35/A gödör 37 db csonttöredékból 57% szarvasmarha, 27% juh, 16% ló.