H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

Lelőhely: szemétgödör a déli-, külső bástya téglaíve alatt, az út védőfalának nyugati támpillére mellett. Serleg peremtöredéke. Velencei üveg, minden díszítés nélkül. 15. sz. második fele - 16. sz. eleje. Lelőhely: 5-ös szemétgödör. Az alsó vár, külső vár É-D-i irányú támfala alatti csatorna, amely a W.C.-toronyból vezet ki. Kancsó, lila üvegből (15. kép). 6 töredék. A perem alól függőleges, párhuzamos barázdák indulnak ki. A peremnél lejebb vízszintes fonál helyezkedik el, ehhez tapad a fül felső vége. 16. század eleje. Népszerű velencei forma, amelyet sokáig utánoztak. Egy eredeti velencei darab van a prágai Iparművészeti Múzeumba (korábban a Lanna gyűjteményben), amely szintén lila színű (Hettes-Forman 1960, 34.), korhatározása 16-17. sz. Egy késői, 17. századi példány található Koppenhágában a Rosenborg kastélyban (Gasparetto 1958, Abb. 114.). VISEGRÁD - Város Lelőhely: Róm. kat. templom előtti csatorna javításakor, két középkori fal közötti betöltésből (1981): Kettős-kónikus palackokhoz (7 darabhoz) tartozó nyak-száj és talptöredékek (19. ábra). Velencei üvegek, 14. sz. Poharak töredékei (5 pohárhoz tartozók) (20-22. ábra). Cseppes típus, alacsony, gömbölyű peremű változat. Velencei, 14. század. Pohár. Velencei cseppes típus magas peremmel rendelkező változata. Velencei, 14. század. Palack (18. ábra). Velencei üveg, az ú.n. "angastare" típus. 3 töredék: a szűk száj, a nyak és a váll találkozása és talp. A nyakon és a testen párhuzamos, függőleges barázdák láthatók. Ez a típus elég hosszú ideig készült, vannak darabjai, melyeket a 15. század közepére határoznak meg (Gasparetto 1986, Fig. 233-234.). Ez a darab olyan együttesben került elő, amely mind 14. századi, gótikus üveg. Ilyen palack nyakának kis töredéke került elő Budán, a királyi palotában (Kat. XII. 7. típus, XV. tábla, 1. kép). Lehetséges, hogy a nyakon volt egy kis golyva is. Üveghuta. Fö utca 34. Gróf Péter és Groh Dániel leletmentése. Publikálatlan. Idézet a Régészeti Füzetek 1985 évi számában közölt jelentésből: "Egy nagyobb, szabályos alakú kőomladék felszínén, kövek közt, illetőleg kövek alatt salakdarabokat, üvegalvadékot, fémes-üveges meddőt találtunk. Az omladékot félkörben kőkupacok szegélyezték." A lelőhelyen 14. századi kerámialeletek voltak. Duna-Tisza köze Pest megye (a Duna-Tisza közére esö fele) MENDE-LEÁNYVÁR Földvár. Feltárását Miklós Zsuzsa régész (MTA Régészeti Intézet, Budapest) végezte 1977-79 között (Miklós 1981, 233-250.). Idézet a publikációból: "A leletek alapján ez a földvár legkorábban a XII. század végén, XIII. század elején keletkezett. Egyes leletek (pl. mérleg) arra utalnak, hogy a XIII. század első felében már állt ez