H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

POMÁZ - kastély A kastélyt a hagyomány Beatrix királynéhoz kapcsolja. 1943-ban Sahegyi Sándor tárta fel. A feltárás szakszerű publikációja akkor nem készült el. Ujabb ismertetés készült Pest megye régészeti topográfiája számára (Budai és szentendrei járás 1986, 180.). Az üvegleletek egy kútból kerültek elő 15. század elejétől kezdődő 15-16. századi leletek kiséretében. I. csoport: velencei üvegek. Cseppes pohárka peremtöredéke és cseppjei (ltsz.: MNM 60.17.448-49; 60.17.516-519; 60.17.529.). Az óbudai Lajos utcában előkerült pohárkához hasonló típusváltozat (Kat. XIII. 4. b. típus, XXV. tábla 2.). Kor: 13. sz. vége - 14. sz., esetleg a 15. század első két évtizede. Cseppes pohárka (ltsz.: MNM 60.17.515. és a hozzá tartozó csipkézett talpszegélyek: 60.17.545; -547-48.; 60.17.569.). Ez a másik típus: alacsony test, magas, egyenes perem kissé kihajló szegéllyel. Több analógiája került elő Magyarországon és külföldön is (ezek felsorolását lásd a velencei üvegekről szóló fejezetben). Pohárka optikai díszítéssel (ltsz.: MNM 60.17.501.). A töredéken kis kerek foltocskák láthatók. Egy másik töredéken (ltsz.: 60.17.500.) diagonálisan csavarodó vonalplasztika látható, mely alatt (fölött?) lencsealakú folt. Ozorán került elő hasonló töredék. Az analógia azt sugalmazza, hogy a töredék a 15. század elejéről való. Palack (palackok) töredékei (ltsz.: MNM 60.17.459-60; 60.17.483-84; 60.17.485; 60.17.572.). Szűknyakú, itáliai típusú, ú.n. "angastare" típushoz tartozó diagonálisan csavarodó rovátkákkal díszített nyaktöredékek, a szájtölcséren sötétkék fonáldíszítés. Ez a típus is még a gótikus készlethez tartozik. A második, reneszánsz hullámmal érkező velencei üvegtöredékek: Serleg kehely töredéke. Az oldalakat függőleges bordák tagolták, a peremen pedig emmailfestésű pontsor látható (ltsz.: MNM 60.17.435.). Serleg szárának-talpának három töredéke. Sötétkék. Lehetséges, hogy éppen az előző kehelyhez tartoztak (ltsz.: MNM60.17.435.). Pohár, vagy serlegkehely(?), diagonálisan csavarodó és lefelé szétnyíló plasztikus barázdákkal díszített (ltsz.: MNM 60.17.442.). Serlegfedők (19. ábra) (ltsz.: MNM 60.17.432; 60.17.458; 60.17.502.). Bordás típus (Kat. V. 1. típus, II. tábla, 1. kép). Ez azonban meglehetősen késői példány, hacsak nem velenceit utánzó darab. Velencei üveget utánzó hazai üvegek: Pohár (3. ábra) (ltsz.: MNM 60.17.453.). Finom, velencei minőségű üveg, de a perem profilja és a visszahajtott szegély különbözik a velencei típusokétól. Pohár (7. ábra) (ltsz.: MNM 60.17.451.). Mint az előbbi pohárnál itt is visszahajlított a peremszegély, de itt a forma is egészen más, sokkal szögletesebb, mint a velencei poharaké. Serleg kelyhének töredéke. Bordás oldalfal, sima peremszegély és a kettőt elválasztó vízszintes fonál. Velencei típus, de vastag és teljesen romlott üvegből van (ltsz.: MNM 60.17.493; 60.17.489-492; 60.17.494.). Serleg (9. ábra) (ltsz.: MNM 60.18.538.). A szára és talpa teljesen velencei módra készült, a kehely ellenben — a kis csonkból kiszerkeszthető — erősen széttáruló forma. Pohártöredékek csipkézett talpszegéllyel, bordás, vagy kannelúrás oldalfallal, vastag, romlott üvegből (ltsz.: MNM 60.17.541; 60.17.499; 60.17.551.). Német típusok: "Krautstrunk" töredékek, oldalfalrészletek nagy cseppekkel. Csak az egyik cseppet ábrázoltuk, amelynek a pohár belsejébe nyúló tüskéje van, (14. ábra) (ltsz.: MNM 60.17.536.). Ez a 16. század közepére határozható meg.