Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)

Dokumentumok (1-94. sz.)

Pest, 1710. november 14. Gróf Pálffy János császári főparancsnok levele Károlyi Sándorhoz: térjen vissza a császár hűségére (Eredeti. MOL P. 396. Károlyi es. lt. Ap 1. AcRa Series I. Irregestrata. 1710 nov. — Teljesen megegyezik vele a 4. sz. irat. Csak az aláírás sajátkezű. Hátul más kézzel ráírva: 14. 9bris 1710. Acta Pacificat ionis Szattmariensis vide in libro pag 43. ) Spectabilis ac Magnifiée Domine mihi Observandissime. Fris emlékezetben leszen, nem kétlem most is Kegyelmednél, tapasztalt régi, Kegyelmedhez való szép aff ectióm s jóindulatom, s miolta elválosztotta magát tűlünk Kegyelmed, ellenben hasonlóképpen tudgya keresztényi s magyari szánakodásomat lebegű szerencséin. Tapasztalhatta édes hazánknak romlásával s magának nagy kárával, mit tészen az kecsegtetű, emberek elméit vesztegetű és szíveket hódító nagy égíretek s remínségek alat öszvefújt hamis heréknek az ő kimenetelek. Tudom, mindezeket mint okos úri ember, penetrállja, de viszont mint jó politicusnak dolmánnyá ingének titkait nem tudgja, hanem magányossan keseregve sirattja, mint jó hazafia, magyarságának és magyar hazánknak megestit szívinek belsű kamarájában. Adom ezért értésére Kegyelmednek, hogy Császár és Koronás Királly Kegyelmes Urunktul ő Felségitűl mint hazafia, Plenipotentiárius Comendírozó Generális Felt Mareschallá tétettem, talán Kegyelmednek is vigasztalására, ha úgy fog teccenyi Kegyelmednek. Én ez levelemmel is declarálom magamot, hogy Kegyelmedhez való régi szép indulatomat megujjitanom igaz szível sincere et absque omni fueo kívánom. És mivel nagyob mértékben meg is mutadhatom, Császár és Koronás Királly Kegyelmes Urunk ő Felségitűl adatot plenipotentiámmal offerálom is Kegyelmednek. Szánnya meg magát és természet szerint édes feleségit s gyermekeit is, s vegye tűkerűl elejben úri famíliájának örök emlékezetre méltó, felkent felséges királlyaihoz dicséretes álhatatos hivségeket, melly hivségek által azon méltóságokra ment úri famíliája, mellyekben találtatot Kegyelmed is. Vesse végit szívbéli gyötrelmeinek, térjen meg felkent királlyához, Kegyelmes Urunkhoz ő Felségihez. Becsületi meglészen, jószági s úri hivatolo (sic!), tisztei megmaradnak, valamellyek ez elűt valának, s ha szolgálnyi kívánnija más állapotokban is Császár és Koronás Királly Kegyelmes Urunkat ő Felségit, úgy is becsülettel accomodáltatik. Nem kétlem, midűn ezen levelemet olvasnyi fogja, tusakodnyi fog felínk valló jóindulat s hajlandóság a securitással. Veszedelmét Kegyelmednek, sem másnak illy formán nem kívánom. Tudgya módgyát feltalálnyi, ha lelkessen akarja, mind meghit emberit s mind pedig micsoda s melly utakon hozzám jutadhassa titkossan. Egy comandírozó generális plenipotentiárius felt marschallust mindenűt feltalálhatnyi (nec poterit dari ratio, nisi nolentis.) Avval beszélhetek de ore ad os, és mindent végezhetek, concludálhatok is, ha annak is ollyan plenipotentiája lészen Kegyelmedtűi, mint nékem Császár és Koronás Királly Kegyelmes Urunktul ő Felségitűl vagyon, s ha Kegyelmed is úgy akarja secundálnyi maga szerencséit, mint én. Bona et Christiana fide et caualeria parola offerálom, nyugottab elmével fog alhatnyi, és nem fog átkot feire édes gyermekeitűi várhatnyi. Bizonságot tehetnek mind Érsek Újvár s mind Szolnok, s talán maholnap Eger is Isten kegyelme által, hogy nem kigondolt nemzetségekbül álló segítségekkel mind a Tiszán innen, s mind túl való fűidet megvisgálhatom s megszelídíthetem, Erdélbűl is hadak gyűvén ki, de az hazának nagy romlásával. Si bonum et verum civem patriae se profitetur, vegye ezen atyai intísemet, consulat et patriae et sibi bene, ferrum dum calet ad eundem valet, elvárván absque Kegyelmed választját. In reliquo maneo Spectabilis ac Magnificae Dominationis Vestrae ad serviendum paratissimus Comes Joannes Pálffi m. p. Pestini die 14.9bris 1710. * * * 1. Utalás arra a lat ínnyel vű összeállításra, amely a szatmári békére vonatkozó iratokat tartalmazza, Pulay kézírásával. MOL. Károlyi es. lt. Ap l.AcRaSer.V. 2. Eger, 1710. november 14. Perényi Miklós egri parancsnok levele Károlyi Sándornak: beszámol az őrség helyzetéről, szökésekről személyes elszántságról (Eredeti. MOL P. 396. Károlyi es. lt. Ap 1. AcRa Series 1.1710 nov. Fase. 1. A. 27. Csak az aláírás sajátkezű.) Méltóságos Generális, nékem bizodalmas jó Uram. Mi még Istennek hála az Méltóságos Ur szolgálattyára megvagyunk, csak beszorulva, mivel a német, jóllehet csak az városon, de erősb nálunknál, bar csak vagy 400 jó hajdúkat küldene az Méltóságos Ur, bizony kivákhatnánk (sic!)