Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)
Dokumentumok (1-94. sz.)
ő Excellentiája ide, Sámsonnak pedig más emberemet expediáltam, ha oda talált volna Excellentiád menni. Mivel pedig most veszem Senyéi uram ő nagysága tudósítását, hogy Kallóba fog Excellentiád érkezni, ím Váczi uramat küldöttem Excellentiádhoz, instruálván ő kegyelmét voltaképpen, maga szerettem volna, de az hadak ot lévén, ki tudgya, sok fűben sok ész, s nem mindenik jó lehet. Magam is útban kész vagyok eleibe mennem Excellentiádnak, és beérkezéséig szólhatok, az mi szükséges. Ezzel ajánlom Excellentiád grátiájába magamot, maradván Excellentiádnak alázatos szolgája Comaromi C: György m.p. Hathaz 21. Januarii 1711. 39. Hajdúhadház, 1711. január 22. Gróf Pálffy János levele II.Rákóczi Ferencnek. Felajánlja a személyes találkozást (Eredeti. MOL RSzL G.15.I.l.Caps.H.Fasc.245. Csak az aláírás sajátkezű.) Méltóságos Herceg. Itt lévén nállam Károlyi uram, melly nekem referálta Hercegséged jó intentióját és szándékát ő Felsége hívségére való térése iránt, kihez sok szerencsét kívánok Hercegségednek, a mint most is imádom Istenemet, hogy ezen rút zűrzavar üdő csendességre fordulljon Hazánk megmaradására. Többi között biztatott Károlyi uram, hogy Hercegséged nem szánnja fáradságát, maga is által kíván fordulni és valamelly helyt Kálióhoz közel fog denominálni. Kihez képest el is várom Hercegséged a jövő hétfőre okvetetlenül, mivel addig fog is szűnni operátionk mind a két nép között. Hercegségedet assecurálom keresztyéni igaz hitemre és úri parolámra, Hercegséged személlyét tekéntetben veszem, és semi practicátul ne tartson, vagyok ollyan bizodalomban, ha egy-két óráig edgyütt beszélgethetünk, Isten minden jóra fordíthattja dolgát Hazánknak, mert én, Isten úgy segélljen, kívánom javát Nemzetemnek s vérét nem szomjúhozom, hanem a kívánt boldogulást. Én pedig maradok Hercegségednek ismeretlen alázatos szolgája Gróff Pálffi János. Kőit Hatház 22. Januarii 1711. 40. Munkács, 1711. január 23. Károlyi Sándor levele Pálffy Jánoshoz: aktuális problémák Rákóczi és Pálffy találkozásával kapcsolatosan (Egykorú másolat. MOL P. 396. Károlyi cs.lt. Ap 1. AcRa Series V. 1. es.) Datum Munkács 23. Januarii 1711 Excellentissime Domine etc. Excellentiádtul való elválásom után alig expediálhatván Kállóbul az expedienseknek/?/ fogadásom szerént való orderemet és az hadaknak Szatmár vármegyébe való menetelekrűl dispositioimat, azonnal rajtam terme Excellentiád, s az hadat is sietve kelle kiindítanom, mellyel elég gyalázatot vallék, mert szélűben az híre, hogy egy puska sem pattant, mindenestül elszaladék, felestökömött is Ebergényi generális bátyám uramnak hadtam, de mind azon szélvészek között, talán egy ember kárt sem vallék s ha szintén találtam volna is valami szín és praetextus alat elmaradni, vagyon bizodalmam, hogy satisfactiom leszen Excellentiád grátiájábul, mint hogy penig nem kevéssé ijedtem vala meg, bezeg én is úgy elszaladék, hogy tegnap Hatháztul indulván meg, ma jókor ide Munkács várába juték. Holott is reménségemben megcsalattattván, az Méltóságos Fejedelemnek csak levelét és nem személyét találám, kiben írja, hogy éppen induló félben volt, de az Méltóságos Herceg Asszony 1 megtudván in confinys való létét, ottan lepte, azért négy-öt napokra megtartózkodott, megvallom, voltam s vagyok is bánatban, hogy az terminusnak rövid voltára nézve sem személyében, sem levele által resolution: nem vihetek, hitemre penig, egyátallyában megszegni nem kívánom, mindezen tusakodásaimban csak resolválám magamat, hogy hozzá megyek, és végső resolutioját, vagy magát parolám és egyszeri resolutioja szerént kihozom Excellentiádhoz s hitem szerént eleget teszek, s noha az terminus elmúlása után itten egész hadaim absentiámban veszedelemben forognak s
