Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)
1190. TÉNYÖ (Győr-Sopron m.): A nyémyújtványos kard, az ívelt élü lándzsahegy, a közép szárnyállású balta a Íaka-Mosonyszolnok csoporthoz tartozó harcos sírból származhat. Az MNM és a GyXM gyűjteményében. Mithay 1941,31-, Xl.t. 6, XlII.t. 7, XlX.t. 4, Patek 1968,39-, XLVIII.t. 21-23. Ld. a 8. tábla H. 1191. TEVEL (Tolna m.): Az MNM gyűjteményében levő bronzok (zeg-zug bekarcolásos, tömör karperec, talpas balta, tokos véső, T mintás tokos balta töredéke) talán korai UK kincs tartozákai, vagy sírmellékletek. Lt.sz. 68/1907,33,35,36,37. 1192. TIHANY-CSÚCSHEGY (Veszprém m.): A félsziget nyugati gerincéről szórványos későbronzkori cserepeket említ az MRT 2,196. 1193. TIHANY-HALMOK (Veszprém m.): Az óvár aljában öt halom. Az eddigi kutatásokból származó szegényes emlékanyag a korai vaskorra enged következtetni. MRT 2,198, Uzsoki A.: Rég.Füz. 29 (1971), 17. 1194. TIHANY-ÓVÁR (Veszprém m.): Sánccal erődített magaslati település a félsziget K-i részén. A múlt század végétől szórványos leletek, majd kisebb ásatások, sáncátvágások a földvár területén. A leletanyag zöme az UK idejére jellemző, egyaránt annak korábbi és fiatalabb szakaszaira. Az MNM és a VBM gyűjteményében. Patek 1968 , 40, LXXXII.t. 2, 3, 5-11, MRT 2, 197, lO.t. 6, ll.t. 8,15,16, 18-20, Uzsoki A.: Arch.Ért. 99 (1972), 255, Rég.Füz. 25 (1972) 22. Uo. a Dankó villa kertjében szórvány cserépanyag (turbántekercses, egyenesen levágott perem, ujjbenyomásos bordával díszített töredék stb.) az UK régibb szakaszára utal. Dankó István magángyűjteménye. 1195. TIHANY-RÉV (Veszprém m.): Korongos fejű, halomsíros bronztű. A VBM gyűjteményében. MRT 2, 198. 1196. TINNYE (Pest m.): Az UK fiatalabb szakaszára (Vál II) jellemző kúpos nyakú füles edény az MNM gyűjteményében. Patek 1968, CH.t. 11. Uo. szárnyas balta, lándzsacsúcs, nyélnyújtványos sarló az MNM gyűjteményében. Lt.sz. 67/1936,73/109*7,1, 3. 1197. TOKOD-ÁRPÁD AKNA (Komárom m.): Az EBM gyűjteményében levő, nagyobb méretű, félgömb idomú füles fazék urnasírból származik (belsejében hamvak), valószínűleg az UK fejlettebb szakaszából. Lt.sz. 63.14.9. 1198. TOKOD-ERZSÉBET AKNA (Komárom m.): Bandi G. ásatásából többek között későbronzkori telepmaradványok is előkerültek. Az EBM gyűjteményében levő, árkolt hasú, szűkülő nyakú, csücskös fülű umatöredék, a félholdas kivágású, átfúrt agyagkorong, orsógombok stb. az UK végső fázisát képviselik. Bandi G.: Rég.Füz. 14 (1960), 11-, MRT 5,319. 1199. TOKOD-NAGYBEREK (Komárom m.): A domboldalon megfigyelt telepen simán behúzott és turbán tekercses peremű táltöredékeket gyűjtöttek. Az EBM-ben. MRT 5,322. 1200. TOKOD (Komárom m.): Szórványként halomsíros jellegű bögrét ismerünk. Récsey 1892, 244, 5. kép. 1201. TOLNANÉMEDI-GYÁNTI BEVÁGÁS (Tolna m.): A gyánti bevágásból szárnyas vésőt és késpenge töredéket említ Wosinszky 1896,484. 1202. TOLNANÉMEDI-GYÁNTI PAPSZIGET (Tolna m.): A Kapós és a Sió összefolyásánál gyűjtött fogóbütykös oldaltöredék és síkozott perem UK telepet jelezhet. Torma I.: A Kapós és Koppány völgy. 1203. TOLNANÉMEDI-NEBOJSZA ALATT (Tolna m.): Torma I. gyűjtéséből későhalomsíros cserepek (ívelt perem, alagút-füles táltöredék) az SzBM gyűjteményében. Lt.sz. 74.484. 1,2. 1204. TOLNANÉMEDI-SZENTPÉTERI ŐRHÁZ (Tolna m.): A Kapós menti alacsony teraszon gyűjtött turbántekercses tálperem talán UK települést képvisel. Torma I. terepjárása, az SzBM-ben. Lt.sz. 74.493.2. 1205. TOLNANÉMEDI (Tolna m,): Patek E. Wosinszky nyomán szárnyasvésőt és ívelt hátú bronzkést közöl. Patek 1968,66. 1206. TORMÁS-TSz TEHENÉSZET (Baranya m.): A korai UK-ból származó cserepek (háromszög átm. fül, ferde perem, síkozott tálperem stb.) szórványként a PJM gyűjteményében. Lt.sz. 72.12. 1—6.
