Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)

745. MOSONMAGYARÓVÁR-DUNAPART (Győr-Sopron m.): Szórványként ún. protovillanova urna a Moson­magyaróvári Múzeum gyűjteményében. Patek 1968, 35, XLV.t. 2. 746. MOSONSZENTJÁNOS-FEHÉRKERESZT DÜLŐ (Győr-Sopron m.): Két szárnyas baltát és „lausitzi tí­pusú" edénytöredékeket közöl: Pusztai R.: Rég.Füz. 13 (1960), 8. 747. MOSONSZENTJÁNOS-SCHOTTENGRUBE (Győr-Sopron m.): Koravaskori hamvasztásos sírokat tárt fel: Pusztai-Tomka: Arch.Ért. 95 (1968), 128. 748. MOSONSZENT JÁNOS (Győr-Sopron m.): Az MNM gyűjteményében levő, Rixheim-Monza tip. kardból és két lándzsacsúcsból álló bronzlelet feltehetően későhalomsíros harcos sírból származik. Lt.sz. 28/1937. 1-3. 749. MOSONSZENTMIKLÓS-LÉBÉNY (Győr-Sopron m.): Kúpos nyakú, két fülű későbronzkori urna a GyXM gyűjteményében. Mithay 1941,XIII.t. 5,Patek 1968, 35. 750. MOSONSZOLNOK-HAIDEHOFPUSZTA (Győr-Sopron m.): A múlt század végén, szántás során néhány kisebb halmot bolygattak meg, melyekből a Caka-Mosonszolnok csoport jellegzetes, árkolt kerámiája, Il/a tip. kardok, fíbulák, lándzsa, borotva stb. került napvilágra. A Mosonmagyaróvári Múzeum gyűjteményé­ben. Sőtér Á.: Arch. Ért. 12 (1892), 207-, I— III. t., Kőszegi 1960, 159, Patek 1968, 35, XLV.t. 8,9,XLVI-XLVII. t. Ld. az 5. tábla B, 8. tábla C. 751. MOSONSZOLNOK (Győr-Sopron m.): Csücskös peremű, talpas tál a Mosonmagyaróvári Múzeum gyűjtemé­nyében. Szórvány, halomsíros kultúra. Patek 1968, XLV.t. 7. 752. MOZSGÓ-PRÁGA+DÜLŐ (Baranya m.): Domboldalon, több száz m hosszan elnyúló koravaskori telepről tudósít Kováts V.: Rég.Füz. 16 (1963), 35. A PJM gyűjteményében levő bordás, csücskös peremű tál, turbán­tekercses tál, csupor stb. töredékeiből álló lelet korai UK telepre utal. Lt.sz. 62.158. 2. 753. MOZSGÓ (Baranya m.): A dél-dunántúli UK fiatalabb szakaszának néhány jellegzetes kerámiája a PJM gyűjteményében. Patek 1968,60, XCVII.t. 7,8. 754. MÓR-TÁBORHEGY (Fejér m.): D típusú bronztőr a SzIM gyűjteményében. Lt.sz. 2671. 755. MÓR-VAJALPUSZTA (Fejér m.): A váli kultúra néhány jellegzetes edénye a SzIM gyűjteményében. Petres 1958,312. 756. MÓRICHIDA-KISÁRPÁD (Győr-Sopron m.): Patek E. a Marcal partjáról tokosbaltát említ az MNM, valamint kúpos tálat a VBM gyűjteményéből. Patek 1968, 34— 757. MÖZS (Baranya m.): Wosinszky tóparti telepről tudósít, s fényes, csavarmenetes, befelé hajló peremű táltö­redéket említ. Wosinszky 1896, 478. A PJM-ben levő cserepek (vízszintesen síkozott peremű és hasú tálak töredékei, ujjbenyomásos bordás táltöredék stb.) a régibb UK végét jelzik. Lt.sz. 66.116. 1—9. 758. MURGA-KISSÁNC (Tolna m.): A védmű tövében a múlt század végén lelték a nyélnyújtványos sarlókból, két hasonló töredékéből, egy db gombos sarlóból, V bordás tokos baltákból, lándzsacsúcs töredékéből, kardpengékből, nyélnyújtványos tőrből, drótspirál csövecskékből, edényfülből stb. álló bronzleletet. A ré­gibb UK kurdi horizontja. Wosinszky 1896,480, XCIII-XCIV.t. 759. NADAP-JÁNOSHEGY (Fejér m.): 1970-ben került elő a 713 ép és 80 töredékből álló bronzlelet. Fegyverek, többek között három bordás markolatú kard, díszített lábvértek, gombos végű sisak, kalapsisak töredékei, pajzs- és páncélrészek, lándzsahegyek, tőrök, tokos és szárnyas balták, 11 db ép és töredékes bronzedény, ékszerek, lemezes fíbulák, sarlók, bronzkovács szerszámkészlet stb., a régibb UK kurdi szintjének típusai. A SzIM gyűjteményében. Petres-Makkay: Arch.Ért. 98 (1971), 267, Bánky Zs.: Alba Regia 12 (1972), 282. A raktárlelet térségében végzett terepjárás során a korai UK telepére utaló cserépanyagot (széles, füg­gőlegesen árkolt váll, behúzott, turbántekercsezett és síkozott tál perem, szélesen kihajló, belső oldalán víz­szintes hornyolásokkal díszített peremtöredék stb.) gyűjtött Petres É. és Makkay J. A SzIM gyűjteményében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom