Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
A kutatás jelenlegi állása
fel, s a helyi urnamezős kultúra fejlődése számára az i. e. 11. sz.-tól a 9. sz. végéig terjedő három évszázadot hagyja meg. 37 A későbronzkori viselettörténethez nyújt adatokat Bona I. és Trogmayer O. tanulmánya. A bronz diadémák és övek jelentősége jóval túlmutat funkciójukon, s nem csupán társadalomtörténeti szerepüket tekintve. E lemezek a rajtuk levő ornamentikából ítélve középső bronzkori hagyományokat elevenítenek fel. 38 Figyelmet érdemlő, a Dunántúlt is érintő vonatkozásai vannak Kemenczei T. Kelet-Magyarország későbronzkorát felölelő munkásságának. A terület későbronzkori fejlődését három periódusra bontva világos képet rajzol az ott élő népcsoportok — elsősorban a pilinyi — anyagi kultúrájáról. Az első halomsíros hullámokat követően a 2/a periódusban (BD) került először egymással szoros kapcsolatba a két országrész népe, helyesebben erre az időre keltezhető az első nyugati elemek térhódítása a Közép-Tisza vidékén és a Duna-Tisza közén. Ezt a hódítást Kemenczei már az UK keretein belül képzeli el, s szerinte ez a fejlődés a nyugati országrészben előbb bontakozott ki, mint keleten. Fontos szerepet tulajdonít az első urnamezős elemek — kerámia- és bronztípusok — észak-magyarországi, Felső-Tisza vidéki elterjesztésében a Cseke (Őaka) csoportnak, amely a kereskedelmi kapcsolatokon túlmenő, etnikai behatást is jelentett. A csekei csoporthoz közelállónak határozza meg az elsősorban a Dél-Alföldön, majd a középső Tisza vidéken elterjedő Csórva csoportot. Ez utóbbi kissé eltérő színezetét a korábban itt élt bronzkori elemek beolvadásával magyarázza. Nem fogadja el a Kárpát-medence keleti és déli vidékén élő népcsoportok (korai Gáva) döntő szerepének feltételezését a csekei etnogenezisben. Véleménye szerint inkább ez utóbbi játszott szerepet a Gáva kultúra kialakításában. Ugyancsak a csekei összetevő jelentős szerepére mutat rá a Kyjatice kultúra létrejöttében. Ugy véli, hogy az Észak-Alföldre behatoló csekei eredetű népcsoportok a pilinyi kultúrába olvadva a Kyjatice kultúra egyik összetevőjévé váltak. Részletesen foglalkozik Kemenczei a Csórva csoport történeti jelentőségével, s környezetére gyakorolt hatásával magyarázza a Gáva kultúra kialakulásának gyors ütemét. Közvetítésével terjedtek . el a Felső-Tisza vidéken a Baierdorf— Riegsee bronzok. Az általa ismertetett kelet-magyarországi környezetben jelentkező UK elemek jó lehetőséget nyújtanak a dunántúli régibb UK pontosabb keltezésére. Kemenczei elfogadja a csekei és a csorvai csoportok későhalomsíros származtatásának elméletét, valamint a régibb és a fiatalabb UK közötti törés tényét. Ezt a HA periódus közepére helyezve egyúttal a váli kultúra kialakulását is meghatározza. A váli expanzió gondolatát számos, a Kyjatice és a Gáva kultúra körében feltűnő leletével is alátámasztja. Különösen fontos a dunántúli UK fiatalabb szakaszának rekonstruálásában a steppevidéki preszkíta leletcsoportok kelet-magyarországi megjelenésének kérdése, s Kemenczei ezzel kapcsolatos időrendi megfigyelései igen jó támpontot adnak a dunántúli preszkíta korszak elhatárolásához. 39 A preszkíta korszak ún. trák—kimmér leletcsoportjának kérdésével foglalkozó szakirodalom különösen az elmúlt két évtizedet tekintve vált jelentős arányúvá. Gallus S. és Horváth T. által kidolgozott, majd Harmatta J. által új alapokra fektetett kérdéscsoport számos új adat napvilágra kerülésével fejlődött tovább megoldása irányába. 40 Az ország keleti felében előkerült új leletek, főként temetők, illetőleg az ezekhez fűzött tanulmányok és megjegyzések fejlesztették tovább ilyen irányú ismereteinket. Patek E. a preszkita korszak történeti fejlődését érintő tanulmánya mellett M. Gimbutasnak a mezőcsáti temetőből közölt válogatása érdemel figyelmet. 41 Gazdapusztai Gy. széles körű közép-európai és szovjet anyag ismeretében nem látta okát annak, hogy a szkíták előtt jelentősebb etnikus beütést tételezzen fel a steppevidék felől. Mindenesetre az új kultúra önállóságát nem vonja kétségbe, s a Patek által elhatárolt mezőcsáti csoportot a Doboz—doroszlóival egészíti ki. 42 Foltiny I. számos munkájában foglalkozik a Kárpát-medence régészeti leleteivel, közöttük a preszkita típusokkal is. Tulajdonképpen e leletközlések döbbentenek rá, milyen óriási mennyiségű leletanyaggal kell számolnunk a preszkita emlékanyag közép-európai elterjedésének vizsgálatánál. Természetesen Foltinynek még számos egyéb közlése fűződik Kárpát-medence későbronzkorához; a váli kultúra két fejlődési szakaszát elhatároló velemszentvidi tanulmányától, a kardokat, protovillanova urnákat stb. tárgyaló cikkein keresztül a már említett preszkita leletismertetésekig. 43 A preszkita kutatás érdemeként említhető, hogy a leletcsoport keleti eredetű bronz- és vastárgyai mellett pontosan meghatározta az anyagi kultúrában jelentkező helyi elemeket is. Mindenekelőtt a kerámiában jelentkezik számos olyan jellegzetesség, amelynek gyökerei a Gáva kultúrába nyúlnak vissza. 44 A hazai preszkita témájú szakirodalom néhány érdekes tanulmánnyal egészíthető ki, elsősorban Kemenczei T., Mozsolics A. és Patek E. tollából. Kemenczeinek a prügyi kincsleletet ismertető cikkében a korabeli dunántúli leletekre is történik utalás. Ezeket leginkább kereskedelmi termékeknek gondolja, s a 8. századra keltezi. A korai hallstatti kultúrában előforduló „trák-kimmér" típusú tárgyak már a 7. századot képviselik. 44 ^ Mozsolics A. a Pusztaegres-pusztahatvani (Kálóz-Hatvanpuszta) aranyleletet közli tanulmányában, s meglehetősen szkeptikus a fenti leletkör eredetét, de általában a „trák—kimmér" megnevezés kérdésében. 44 / 15 Patek E. 1974-ben megjelent tanulmánya olyan síregyüttesekre épül, melyek feltétlenül közelebb visznek a preszkita népesség eredetének megoldásához. A közölt lelőhely térképek világosan jelzik Kelet-Magyarország preszkíta kori betelepültségét Mezőcsáttól Lebőig. Temetkezési rítusát tekintve a térségben mindenképpen idegen etnikum anyagi kultúrájában széles körű délkelet-európai kapcsolatokról tesz tanúbizonyságot, ugyanakkor hatásában a Dunától nyugatra is nyomon követhető. Patek a kultúra magyarországi jelentkezését a HB és a HC fordulójára keltezi. 44 / 0
