Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

V. fázis - Preszkíta kor

A Dunántúl belsejében, mindenekelőtt Somogy és Veszprém megyék területén erőteljes leletcsoport körvonalai rajzolhatok meg, sajnos többnyire szórványleletek segítségével. Balatonföldváron lakógödör anyagában lelték meg a korszak jellegzetes házikerámiáját, s hasonló összefüggést sejtet a Veszprém-Elektromos Művek területéről közölt két fazék.

456 Cserszegtomajon, a Gyöngyösi csárdánál ugyancsak lakógödröket tártak fel, a HB periódusra jellemző leletekkel, s a balatonszepezdi szórványkerámia talán temetőből származik.

457 Valószínűleg ugyanebbe a fázisba keltezhető a Dabrony-Gányás-pataknál feltárt hamvasztásos sír anyaga.

458 Igáiról szórványkerámia, Keszthely-Usztatóról telepszórvány említhető.

459 A fiatalabb UK-be helyezhetjük a Kéthely-Baglyashegyről közölt eléggé szórványos leletanyagot, s egy kisebb bronzegyüttest - talán kincsleletet — már az UK végére.

460 Sánccal erősített telepről van tudomásunk Lengyeltóti-Tatárvárról, s feltehetően e telephez tartozó temetőből származik a KBM gyűjteményében levő nagyobb számú kerámia. Az anyagban fellelhető különféle edénytípusok kivétel nélkül már az ötödik fázisba tartoznak.

461 A közelmúltban került elő Magyarszerdahely-Homoki dűlőben egy telepmaradvány. Szemétgödör anyagából olyan cserepek bukkantak napvilágra, melyek már az UK végét képviselik.

462 A Dunántúl belső területéről felsorolt lelőhelyek anyagát néhány, főként telepről származó szórvánnyal egészíthetjük ki: Takácsi-Édenkert (sírlelet), Taliándörögd-Klastromdűlő, Ukk-Nyíresalja dűlő, Veszprém-Vorosilov u., Zalameggyes stb.

463 Külön figyelmet érdemel néhány, ugyancsak telepről származó, UK végi kerámia Zalaszentmihályról.

464 Erőteljes a késő umamezős horizont leletanyaga a váli kultúra elterjedési területén, mindenekelőtt a Dunakönyök vidékén: Dömös-Árpádvár, Epöl-Nagyhegyi dűlő, Pomáz-Kőhegy, Pilismarót-Basaharci oldal, Süttő-Bikolpuszta, Süttő-Feketehidi árok, Süttő-Nagy sánc tető, Visegrád-Fellegvár, Visegrád-Kő törés említhető elsősorban.

465 Feltétlenül figyelmet érdemel az is, hogy e lelőhelyek egy része erődített település, melyek — a rendelkezésre álló, meghatározható cserépanyag alapján — csak az UK végső szakaszában alakultak ki.

466 A váli kultúra eddig ismert legnagyobb temetője, a Budapest (III.) Vöröshadsereg úti, ebben az időszakban is használatban volt. Erre utal néhány jellegzetesen későváli típusú edény melléklet, s nem utolsósorban egy vaskés.

467 A váli kultúra ilyen hosszú élettartama itt sem meglepő, s ugyanezt igazolja a hetényi temető néhány késői síregyüttese is.

468 Amint ezt Kemenczei T. is megállapította, Észak-Magyarországon, a Kyjatice kultúra területén, annak fiatalabb, már a preszkíta korszakkal párhuzamos szakaszában jelentős barlangi lelőhelyekről származó leletcsoport határolható el. Nagyjából hasonló a helyzet a Dunántúlon, ahol eléggé elszórtan ugyan, de találkozunk barlangokból származó késő umamezős leletekkel is. Ilyeneket ismerünk Bajna-öreglyukból, Csesznek-Kőmosóból, Dudar-öreglikból, Kesztölc-Sármán barlangból, Pilisszentlélek-Legénybarlangból, Rezi-Sikalikja barlangból, Budapest (II.) Remetebarlangból stb.

469 Feltűnő, hogy a felsorolt lelőhelyek részben a Dunakönyök területére, részben Veszprém megyére szorítkoznak, olyan területekre, ahol erőteljesen érződik a kelet-magyarországi preszkíta hatás. Sajnos a harmadik ilyen régióból, a Dél-Dunántúlról eddig nincs tudomásunk a késő umamezős korszakba sorolható barlangi leletről. Mindenesetre nem nehéz felismernünk az összefüggést a Kelet-Magyarországon erőteljessé váló preszkíta lelethorizont és közvetlen szomszédságában sűrűsödő korabeli barlangi lelőhelyek között. Egyelőre meglehetősen kevés az olyan lelőhelyek száma, melyek a fentieknél lényegesen szorosabban kapcsolódnak a preszkíta lelethorizonthoz. Sajnos az ismert leletek többségénél hiányoznak a hiteles ásatási megfigyelések; általában szórványokkal állunk szemben. Tulajdonképpen ez vonatkozik egyik legérdekesebb lelőhelyünkre, Budapest (XXI.) Csepel-Szabadkikötőre, amelynek sajátos kerámiája, vaslándzsája stb. minden bizonnyal sírmelléklet volt, bár e sírok jellegéről alig van adatunk (38.t., 52-53.

t., 54 .t. 1-3).

470 Ennél lényegesen többet tudunk egy másik temetőről, melynek sírjai valahol a váli kultúra és a dél-dunántúli UK határterületén, a Tolna megyei Kakasd és Szekszárd között bukkantak napvilágra. A Mészáros Gy. által közzétett leletanyag — a korszak már ismert kerámiája, vaslándzsa, lándzsavédő hüvely stb. — részben csontvázas sírokból származik. Talán alföldi eredetű, preszkíta népesség temetőjére utalnak ebben az esetben Mészáros közlései.

471 Talán ehhez a temetőhöz tartozott az a teleprész, amelyet Mozsolics A. tárt fel a környéken, ugyancsak Kakasdon. Mindenesetre a lelőhelyről közzétett edényanyag erre az időszakra keltezhető.

472 A kakasdi temető szorosan kapcsolódik a Pécs-jakabhegyi tumulusokhoz. Török Gy. ez utóbbi lelőhelyen végzett feltárásai hasonló, ill. a fentieknél fiatalabb jellegű leleteket hoztak napvilágra, melyek között természetesen vastárgyak és preszkíta bronzok is előfordulnak. Tulajdonképpen ugyanezt a halomcsoportot kutatta az elmúlt évek során Maráz B. is.

473 Ez utóbbi lelőhelyekből ítélve felvetődik annak lehetősőge, hogy a Dél-Dunántúl egy részét is bizonyos időre ellenőrzésük alá vonták az alföldi eredetű népcsoportok. Jelentős települési központ volt Tamási és környéke is. A Tamási-Várhegy térségéből az umamezős korszakba keltezhető temetőanyag valószínűleg már a preszkíta korból származik. Bár az urnás rítusú sírok kerámia mellékletei hasonlítanak a preszkíta típusokhoz, e temetőt, mindenekelőtt rítusából ítélve, nem sorolhatjuk a preszkíta népesség hagyatékához (55.t.).

474 A Somlóhegy és környéke is a preszkíta jellegű leletek elterjedési köréhez tartozhatott. Ennek legfontosabb bizonyítákát a hegy nyugati oldalán, Somlószőlős körzetében feltárt sírleletek szolgáltatják. Az erről szóló beszámolók többek között csontvázas, sőt lovas sírokról tesznek említést. A sírok mellékeltei (bronzbogrács, Vadena típusú