Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)
1241. VÁRALJA-KERTFŐ (Tolna m.): Szórványként a későhalomsíros kultúra jellegzetes kerámiája (bütyökdíszes bögre, háromszög átm. füllel, ívelt peremtöredékek, ujjbenyomással tagolt bordás házikerámia fogóbütyökkel stb.) az SzBM gyűjteményében. Lt.sz. 59.406.1—12. 1242. VÁRKESZŐ-TÓALJI DÜLŐ (Veszprém m.): Telepnyomokból későhalomsírosnak tűnő cserepek (ívelt perem, bütykös, ujjbenyomásos bordás oldaltöredékek, külső oldalán vízszintesen árkolt peremrész stb.) a PHM gyűjteményében. Felszíni gyűjtés. MRT 4,253. 1243. VÁROSLŐD-HÍDONFELÜLI DÜLŐ (Veszprém m.): Forrás mentén gyűjtött cserepek között ívelt peremek, háromszög átm. fultöredék, behúzott tálperemek, széles bütyökfül stb. jelzik a későhalomsíros kultúrát. A VBM gyűjteményében. MRT 2, 209. 1244. VÁROSLŐD-ÚJPUSZTA (Veszprém m.): Többek között bronz vésőt és sarlót említ az MRT az MNM gyűjteményéből. MRT 2,209. 1245. VÁROSLŐD-ÜVEGKÜTI DŰLŐ (Veszprém m.): Felszínen gyűjtött cserépanyagban síkozott perem és profilait oldaltöredék jelzi az UK-t. A VBM gyűjteményében. MRT 2,208. 1246. VÁRPALOTA-BÁNTAI HOMOKBÁNYA (Veszprém m.): Leletmentés során az UK elejéről származó teleprész lakóház maradványával, több szintre terjedő települési réteggel. A vízszintesen átfúrt, széles bütyökfül, az ívelt, esetenként síkozott tálperemek, a behúzott, síkozással és turbánozással díszített tálperemek, a ferdén árkolt vállú táltöredék, a profilált oldalú bögretöredékek stb. a VBM gyűjteményében. Lt.sz. 73.13. 1—21. Palágyi Sz.: Rég.Füz. 25 (1972), 23. 1247. VÁRPALOTA-VÁROSRÉTI DÜLŐ (Veszprém m.): Felszínen gyűjtött, az UK-ra utaló síkozott peremtöredék a VBM gyűjteményében. MRT 2, 218,11 1. 11. 1248. VÁRPALOTA (Veszprém m.): Szórványként két töredékes, V bordás, tokos balta az MNM gyűjteményében. A SzIM-ben közép szárnyállású balta. A várpalotai későbronkori sírokból kerámiatöredékek a VBM gyűjteményében. Patek 1968, XLIV. t. 5,6, MRT 2,220, lO.t. 8. 1249. VÁRVÖLGY-FELSŐZSID (Veszprém m.): A Nagylázhegyen lelték agyagedényben a 14 sujtásos aranyhuzal tekercset és a 6 bronzlapra erősített aranykorongot. A közelmúltban került elő a KBM gyűjteményében a lelettel együtt talált félköríves bordás tokos balta és egy tokos véső. Keltezése bizonytalan, fiatalabbnak tűnik, mint a kurdi horizont. Lt.sz. 73.118.1-2. Mozsolics 1950, 15, MRT 1,116,14.t. 6,7. 1250. VELEMSZENTVID (Vas m.): Sáncokkal erődített, magaslati, teraszos földvár. A múlt század végétől meginduló kutatások során lakógödrök, cölöpkonstrukciós lakóházak váltak ismertté. A Dunántúl legjelentősebb bronzipari központja, antimon bronzai Európa-szerte nyomon követhetők. A múlt századtól a mai napig az előkerülő leletek egyaránt felölelik az UK terjes időtartamát. A Sághegy-Velemszentvid csoport központja volt. Miske 1907, Foltiny 1958, Patek 1968,41-, Bandi G.: Rég.Füz. 28 (1975), 31-, Bandi G.-Fekete M.: VMMÉ 7-8 (1973-1974), 113—. A telepről származó számtalan bronztárgy egy része feltehetően kincslelet tartozéka. A Hampel által közölt bronztárgyak az MNM, az SzSM, valamint Miske magángyűjteményéből (a szombathelyieket korábban Kárpáti K. már közölte) két, esetleg több kincshez tartozhattak. A nyélnyújtványos sarlók, a V és Y bordás tokos balták, a díszített szárú tűk, a lándzsa alakú csüngők, a gyermelyi, a széles vágóélű tokos balták, a karikás markolatú kés, a több korongos és a szemüveg fíbulák stb. már a következő, a romándi szint típusai. Kárpáti 1896, 295-, Hampel III, CCXXXV-CCXLI.t. Miske közöl egy „kupacos leletet", amelyben kettős bordás sarló, felső szárnyállású balták, lándzsacsúcsok, mellkorong stb. már a hajdúböszörményi szintet képviselik. Miske 1907, XXVIII.t. Mozsolics közli a kincs további darabjait is (Kirkendrup tip. csésze, fenyőág mintás karperecek, valamint egy kettős kúpos agyagurna). Mozsolics A.: Dunántúli Szemle 181 (1941) 257-. Miske 1929-ben találta az ismert aranykincset. Az eredetileg bronzlapra erősített diadém, a díszített aranykorongok, az aranyhuzal tekercsek régibb UK párhuzamokkal bírnak, ez a korhatározás azonban bizonytalan. Mozsolics 1950,70-. Ld. a 9. tábla A. 1251. VELENCE (Fejér m.): Az MNM gyűjteményében levő agyagkorong, síkozott perem és benyomkodott fazékperem a váli kultúra telepéről származhat. Lt.sz. 69.83. 1—3.
