Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)
489. JÁNOSHÁZA-FÜRDŐDOMB (Vas m.): Patak menti magas dombháton megfigyelt telepnyomokból Károlyi M. széles árkolású oldaltöredékeket, háromszög átm. fület, egyenesen levágott és enyhén ívelt peremeket gyűjtött, amelyek alapján „BD-HA1" településre következtet. Károlyi M.: A celldömölki járás. Uo. földmunkáknál, későbronz—korai vaskori temető előkerüléséről van adatunk. Károlyi M.: Arch.Ért. 96 (1969), 251. 490. JÁNOSHÁZA-MAGASPART (Vas m.): A falu É-i szélén megfigyelt telepnyomokból későbronzkori cserepeket gyűjtött Károlyi M.: A celldömölki járás. 491. JÁNOSHÁZA (Vas m.): A falu környékéről halom alatti hat kőborításos sírról ad számot Lázár J. A jellegzetes későhalomsíros kerámia, díszített, tömör bronz karperec, kígyós tű a későhalomsíros leletcsoporthoz köthető. A leletek az SzSM gyűjteményében. Lázár J.: Arch.Ért. 82 (1955), 203-, XXIX. t. 9,25, XXX. 1.1,2, 13, 14, 21, 22, 28, XXXI. t. 2, 3, 5, 17,1,2. kép. Ugyancsak a falu környékéről lándzsát, szárnyas és tokos baltát ismerünk. Károlyi M.: A celldömölki járás. Ld. a 3. tábla A, 4. tábla B. 492. JÁSD-RUBÁNYI DŰLŐ (Veszprém m.): Szórványként fogóbütykös fenéktöredék a VBM gyűjteményében. MRT 4,122. 493. JÁSD-SZILVÁS-HALOM (Veszprém m.): Széles kiterjedésű telepnyomokból az UK első felére jellemző cserepeket gyűjtöttek (kihajló, síkozott perem, bütykös oldaltöredék, ujjbenyomásokkal tagolt fazékperem, kettős átfúrású bütyökfül stb.). A VBM gyűjteményében. MRT 4,121. 494. JÁSD-TÉSI-HALOM DŰLŐ (Veszprém m.): Szórványként jellegtelen, talán a későbronzkorra utaló cserép a VBM gyűjteményében. MRT 4,122. 495. JOBAHÁZA (Győr-Sopron m.): Az SLM gyűjteményében levő talpas, közép és felső szárnyállású balta az UK három különböző fázisát (I, II, V.) képviselik. Lt.sz. 54.185, 1,8,9. Arch.Ért. 24 (1904), 190,210. kép. 496. KADARKÚT-SOMOGYSZENTIMRE (Somogy m.): A korai UK települése turbánozott, síkozott tálperemmel, kétfülű edény, fogóbütyök stb. töredékekkel. A KRM gyűjteményében. Draveczky 1970, 73, XXII.t. 225,226,XXIII.t. 231-233. 497. KADARKÚT-SZENTIMREPUSZTA FÖLDVÁR UTÁNI HOMOKDOMBOK (Somogy m.): A későhalomsíros-korai UK települése síkozott, turbánozott tálperemmel, ferdén árkolt váll töredékekkel, ívelt, csücskös tálperemmel, háromszög átm. füllel, fogóbütyökkel stb. A KRM gyűjteményében. Lt.sz. 74.218. Patek 1968, 56, Draveczky 1970,44. 498. KAJÁRPÉC (Győr-Sopron m.): A GyXM gyűjteményében levő V mintás, füles tokosbalta az UK korai szakaszára (kurdi horizont), egy töredékes kisebb példány későbbi fázisára utal. Lt.sz. 53.112.1. Mithay 1941, 33,XIX.t.8. 499. KAJÁSZÓ (Fejér m.): Bándi-Kovács—Petres ásatása a földvár területén a sáncátvágásból halomsíros kerámiát is eredményezett. 500. KAJDACS (Tolna m.): A község területéről származó szórványbronzok (talpas balta, Y mintás tokosbalta) a korai UK-ból az MNM gyűjteményében. Ltüz. 8/1887. 27, 31. 501. KAKASD-BELACZ-SCHLOSSBERG (Tolna m.): Erődített település sok hulladékgödörrel. Lengyeli típusú tüzikutyák, polírozott cserepek, közöttük turbántekercses peremű tálak, sok ujjbenyomásos bordás fazék stb. a régibb UK-ból. Wosinszky 1896, 378-. Az SzBM gyűjteményében. Lt.sz. 60.85. 1-9, 86, 1-12. 502. KAKASD és Szekszárd között (Tolna m.): Útépítésnél umás és csontvázas sírok a dunántúli UK fiatalabb szakaszának jellegzetes kerámiaanyagával. A sírokban preszkíta lándzsahüvely, vaslándzsa volt. A leletek az SzBM gyűjteményében. Mészáros Gy.: Arch.Ért. 88 (1961), 210—. 503. K AKASD-TRENTHALI HEGY (Tolna m.): Wosinszky a hegycsúcsról kettős sáncot említ. Talán későbronzkori. Wosinszky 1896,272.
