Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)
374. ESZTERGOM-ÚJFÖLDEK (Komárom m.): A patak menti telepnyomokból gyújtott cserepek (behúzott szájperem, fogóbütykös oldaltöredék, tölcséres nyaktöredék, szarvszerűen kialakított bütyökfogó stb.) az UK fiatalabb szakaszára keltezhetők. Az EBM gyűjteményében. MRT 5,212. 375. ESZTERGOM-VÁRHEGY (Komárom m.): A lelőhelyről az UK több leletét őrzik az EBM-ben. MRT 5,78. 376. ESZTERGOM-VÍZIVÁROS (Komárom m.): A Kossuth-híd tájáról töredékes nyélnyújtványos (H/a?) kardtöredék az EBM gyűjteményében. MRT 5,112, Mozsolics 1975, 10. 377. ESZTERGOM (Komárom m.) : Több szórványlelet az EBM és az MNM gyűjteményéből. Többek között két db korai tokosbalta, szárnyas balta, lándzsacsúcs stb. MRT 5,226. 378. ETYEK-KÁLVÁRIADOMB (Fejér m.): Felszíni gyűjtésből, feltehetően korai UK telepről származó kerámiatöredékek a SzIM gyűjteményében. Bánki Zs.: Alba Regia VIII—IX. (1967). 379. ÉRD (Pest m.): Valószínűleg urnatemetőből származó, gazdag szórvány kerámia az MNM gyűjteményében (Vál II.) Kőszegi 1958, 292-, I.t. 12, Il.t. 1-13. A Duna medréből I/a típusú kard. Mozsolics 1973, 131, 14.t.2. 380. ÉRD KÖRNYÉKE (Pest m.): Szórvány cserépanyag az MNM gyűjteményében (váli kultúra). Patek 1968, CVIIt. 1-3. 381. ÉRDLIGET (Pest m.): Valószínűleg síregyüttesként kezelhető kerámiatöredékek az MNM gyűjteményében. Korai UK. Kőszegi 1958,289-, Lt. 3-11. 382. ÉRTÉNY-CSONKADŰLŐ (Tolna m.): Patak mentén megfigyelt telepnyomokból a korai UK jellemző cserepeit (ívelt, egyenesen levágott peremek, ujjbenyomásos bordával díszített fazéktöredékek, fogóbütyök, háromszög átm. fül stb.) gyűjtötte össze Torma I. Az SzBM-ben. Lt.sz. 73.38. 1—15. 383. ÉRTÉNY-ELEDÉNY (Tolna m.): Folyó és patak közötti domb peremén UK kerámiát (síkozott és ívelt peremek, ujjbenyomásos bordás oldaltöredék stb.) gyűjtött be az SzBM-ben Torma I. Lt.sz. 73.48.2—6. 384. ÉRTÉNY-KÁPOLLNA DŰLŐ (Tolna m.): Domboldalon UK cserepeket gyűjtött össze Torma I. (ívelt és egyenes perem, vízszintesen árkolt nyaktöredék stb.). Az SzBM gyűjteményében. Lt.sz. 73.43. 7—11. 385. ÉRTÉNY-PÉTERTELEK (Tolna m.): Patak völgyében nagyobb területre kiterjedő telepnyomokat figyelt meg Torma I. Az SzBM gyűjteményében levő cserepek (behúzott tálperemek, körbefutó bekarcolásokkal díszített táltöredék) az UK fiatalabb szakaszát képviselik. Lt.sz. 73.49. 1-2. 386. ÉRTÉNY (Tolna m.): Középső bronzkori lelőhelyről vízszintesen árkolt cserepet említ Torma I.: A Kapós és Koppány völgy. 387. FADD-GYŐZELEM TSZ (Tolna m.): Mészáros Gy. későbronzkori, bronzmellékletes urnasírokról számol be. Az SzBM gyűjteményében a korai UK-ba keltezhető kerámia (ívelten kihajló, síkozott peremek, behúzott, turbántekercses tálperemek, profilált csupor és bögre töredékei, grafitos urna besímított és bütyökdíszes oldaltöredéke, hengeres nyakú urna két háromszög átm. füllel stb.), gömbfejű bronztú, karperec és csüngők tartoznak a temetőhöz. Mészáros Gy.: Rég.Füz. 13 (1960), 3, Mészáros—Rózner-Gaál: Rég.Füz. 28 (1975), 10. 388. FARKASGYEPŰ-PÖRÖSERDŐ (Veszprém m.): Erdős dombháton elhelyezkedő halomcsoportból a század elején többet feltártak, s a hamvasztásos sírokból gazdag mellékletanyagról adtak számot. Ezek részben a VBM gyűjteményében találhatók. Az ismert bronztípusok (pl. kígyós tű) a későhalomsíros-korai UK leletkörhöz tartoznak. MRT 4, 98-, 19. t. 4, 7-9, 11-14, 26. Egy páncéling töredéke már a következő fázist jelzi. V.t. 15. kép. A lelőhelytől 1 km-re másik halomcsoport. 1949-ben egyik halom feltárásra került, benne tizenöt hamvasztásos sírral. A későhalomsíros kultúra jellegzetes edényei, s néhány tipikus bronz alapján a sírok a legkorábbi UK leletcsoportjába sorolhatók. MRT 4, 97-, 19. t. 1-13, 29. t. 3, 4. Ld. a 3. tábla B, 4. tábla A.