Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - SZIRMAI Krisztina: Silvanus, Priapus ábrázolások a BTM Aquincumi Múzeumában - ZSIDI Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában
tápláltak a szigeten. 37 Miután a szigetet a 187576-ban elkotorták, csak Zsigmondy Gusztáv korabeli felmérései és a kortársak tudósításai maradtak ránk kutatható dokumentumként a kis szigetről. 38 A szigeteknek nemcsak a dunai átkelésben, hanem a provincia védelmi sávjában is megvolt a szerepük. A több sorban elrendezett őrtornyok egyik láncolata éppen a szigeteken húzódhatott. 39 Az elmúlt időszakban végzett számos új feltárás több ponton lehetővé tette a Duna partvonalának pontosítását. A már említett Hajógyárszigeti feltárások mellett, 40 az egykori Dunapart maitól eltérő helyét többek között az óbudai Gázgyár területén, 41 (5. kép) az Óbudai-szigeten, 42 valamint a Zsigmond tér vonalában 43 sikerült megállapítani. Budaújlak térségében, a katonai amfiteátrumtól délre mesterségesen kiszélesített és tisztított, de természetes eredetű árok nyoma került elő, amelyet egy korábbi Duna-ággal lehetett azonosítani. 44 A feltárások mellett a Duna közelében végzett számos régészeti feltárás és a Ó/ SALAMON 1878. 297-298; Nagy Lajos a már említett kéziratában: NAGY L.: A dunai árvizek és árterületek Budapest környékén az őskortól a magyar honfoglalás idejéig. Kézirat BTM Régészeti Adattár 206-79. ltsz. 9; NÉMETH 1998. 177-178; 38 Ezért talán sosem lesz régészeti bizonyítékok alapján eldönthető a fürdőszigeti épületmaradványok rendeltetése, melyek fürdőként (gyógyfürdő?) és baptisteriumként is szerepelnek az irodalomban. Erről legutóbb: GÁSPÁR D.: Christianity in Roman Pannónia. An evaluation of early Christian finds and sites from Hungary. BAR International Series 1010, 2002,17. 39 Vö. NAGY T. 1973. színes térképmelléklet; NÉMETH 1998. 179. 40 A Kis-sziget egykori északi és déli végének pontosítása érdekében végzett kutatásokról összefoglalóan: KÉRDŐ K.: A Hajógyári-sziget a római korban. In: Római kori települések vizsgálata környezetmorfológiai szempontból a Duna partján, a Római fürdő és a Zsigmond tér közötti szakaszon. (Szerkesztők: Kérdő Katalin és Schweitzer Ferenc) OTKA kutatás eredményének kézirata. Budapest, 2004. 46, 49. 41 ZSIDI 1999a. 42 KÉRDŐ K.: AZ aquincumi helytartói palota szondázó jellegű kutatása az Óbudai - Hajógyári-szigeten. Aqfüz 3. (1997), 35,13. kép. 43 FACSÁDY A. - KÁRPÁTI Z.: Korarómai település és partvédelem maradványai Budaújlak déli részén. Aqfüz 7. (2001), 14-20. 44 FÜLEKY Gy. - MÁRITY E.: Environmental Changes in Budaújlak in the Roman Period. In: The Roman Town in the Modern City. (Red. Németh, M.) Proceedings of the International Colloquium held on the occasion of the 100 th Anniversary of the Aquincum Museum 1994 Budapest. Aquincum Nostrum II. Bp., 1998. 239-245; HABLE T.: Óbuda-Újlak római kori topográfiájának vázlata. BudRég 35:1. (2002), 271,278, Abb.l. rendelkezésre álló talajfúrási adatok ma már lehetőséget adnak újabb, a korábbinál pontosabb hidrológiai térkép összeállítására, melynek a római topográfiával egybevetett publikációja előkészületben van. 45 A pontosabb kép segít fogalmat alkotni arról, hogy a későbbi provinciaszékhely területén milyen földrajzi környezet, terep várta a rómaiakat. A hidrológiai kép és jelenlegi topográfiai ismereteink arra figyelmeztetnek, hogy a hódítóknak jelentős környezetátalakítási munkát kellett végezni, míg a területet céljaiknak megfelelően birtokba vehették. KÖRNYEZETÁTALAKÍTÓ MUNKÁK A DUNA TÉRSÉGÉBEN A római kori település kiépítése a területnek a korábbi időszakokhoz képest intenzívebb használatát jelentette. Megtelepedésre elsősorban a Duna kiterjedt árteréből kiemelkedő területek voltak alkalmasak. Biztonságos helyre került a legiótábor és a körülötte lévő katonaváros nagyobb része, a polgárvárost a katonavárossal összekötő észak-déli útvonal, illetve a polgárváros kisebb, központi területe, de a Rákos-patak torkolatánál emelt bal parti erőd is magaslaton feküdt. 46 Ugyancsak kiemelkedő homokpadokon létesítették a polgárvároshoz közeli sík területek villagazdaságait is. 47 Ahhoz, hogy nagyobb, a korábbi időszakokban lakatlan részeket is használatba vehessenek, bizonyos területeket alkalmassá kellett tenni települési funkciókra. Elsősorban vízelvezetéssel, mocsaras területek feltöltésével, vízjárások szabályozásával nyerhettek a település számára hasznos és biztonságos területeket. Ezekre a településrészekre még a környezet átalakítása után is sokszor csak a települések peremterületei (pl. polgárváros keleti és nyugati széle, a canabae nyugati szegélye), illetve ipartelepek (pl. polgárváros ipartelepei), temetők kerültek (pl. polgárváros keleti temetője, a katonaváros északi temetője). Ma már régészeti adatok támasztják alá a polgárváros keleti és nyugati sávjában, melyek az egykori Dunameder nyomvonalába estek, az építkezések 45 Vö 9. lj. 4 ^ Nagy Lajos jegyzi meg kéziratában, vö. 5. lj. 6. 47 Óbuda és környékének geológiai vázlata a Kaszás dűlői és a Mocsáros dűlői villák helyén, az ártéri üledékből és iszapból kiemelkedő holocénkori futóhomokot jelöl. BÓKAI B. - KlSS CS. - MOCSY F.: Földtani és geográfiai áttekintés. In: Óbuda évszázadai (főszerkesztő Kiss Cs.) Budapest, 2000, 50-51., melyet az ásatásokon meg is találtunk. ZSIDI 2002. 103.
