Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

lenyestük kemencék közötti nagy, feketés-barna kevert földből álló folt tetejét, és látható lett, hogy a kemencék között két távolabbi területről ideérkező árok derékszögben keresztezte egymást. Ezt követően megkerestük az árkok széleit, és elkezdtük az árokszélek fölé magasodó kemencék feltárását. A 7/1-2. kemence. A gépi földmunka közben előbukkanó kemencefoltok között a 7. kemence maradványai az 1995-ös járószinthez képest (110,52 m Adria), 35-40 cm mélyen kerültek elő. Teljes egészében a bolygatott, fekete humuszban helyezkedett el. A kemence száját és az ÉNy-i oldalának egy kisebb részét levágták az ÉK felé haladó 27. árok kiásása közben (15. kép). Tájolás: a kemence szája a Ny-i oldalon elhelyezkedő előtérbe nyílott. Alaprajz és méretek. A kemencéből a fenéklap maradt meg, és csak helyenként látszott a kemencefal indulásának a belső széle. A teljes egészében rekonstruálható fenéklap alaprajza ovális alakú volt. Szélessége: 134 cm (É-D), a megmaradt részlet hosszúsága: 110 cm, rekonstruált méret: 120 cm (K-Ny). A kemencepadló erősen átégett és töredezett felszínű volt, a K-Ny-i tengely mentén a kemence szájig 8 cm-t lejtett. A fenéklapot a felmenő fal 6 cm széles, 4-5 cm magas gyűrűje keretezte. A kemence szájának az É-i oldalát a kemencefal legömbölyített széle alkotta, a déli oldalt levágta a 27. árok, de az árok szélében 25 cm hosszan megmaradt az égett föld. A kemence szája körül a patics alatt 18-20 cm vastagon átégett a föld. Az előteret nem sikerült megfigyelni, mert a K-i fele elpusztult az árokásás közben, a Ny-i fele, pedig feltehetően a humuszban volt, és a mezőgazdasági művelés alatt eltűnt. A 7/1. fenéklapot egybetapasztották az oldalfallal. ÉK-i oldalán 7 cm széles, 20 cm mély karólyuk volt. Az 1. fenéklap ÉK-i negyedében hiányzott a patics, itt egy szabályos, ovális gödör mélyült a talajba, amelyben a kemence használata idején egy nagyobb edény, vagy annak csak az alsó része volt beállítva. A gödör peremét a kemence padló elsimított széle alkotta. Méret. Átmérők: 48 és 34 cm, mélység 11 cm. A gödör betöltésében 4 jellegtelen őskori cserép volt. A 7/2. kemence. A 7. kemence tartósabb használatra mutat a kemencepadló megújítása. Az 1. fenéklap elhasználódása után a kemence aljára rátapasztották a 2. fenéklapot. Ez utóbbi széleit csak hozzányomkodták a kemencefalhoz, el sem simították, ezért meglehetősen rücskös maradt. A leletek és az időrend. A kemence építési és a használati idejére vonatkozó adattal nem rendelkezünk. A kemencék és az árkok közötti összefüggések tisztázására folytattuk a mélyítést, és a 7. kemence maradványai 29 cm magas földbabán maradtak. A 8. kemence. A 7. kemencétől 170 cm-re, ugyanazon a szinten, a szántóföld alatti bolygatatlan humuszban, egy nagyobb paticsdarabokból álló, 8-10 cm széles gyűrű jelent meg. A paticsgyűrűben, a Mogyoródi patak árteréből származó, sárgás szürke agyagos föld volt. A feltárás közben látható volt, hogy a kemencét a földgép nyomta szét, a kéttenyérnyi oldaltöredékek törésfelülettel csatlakoztak egymáshoz. Az oldalfal felső részét a földgép benyomta a kemence belsejébe, az alsó rész darabjai, pedig két rétegben, kifelé dőltek (16. kép). A fal törmelékek alatt, a bolygatatlan sárga, agyagos homokban, a 7. kemencéhez képest, a 8. kemence alja 28 cm- rel mélyebb szinten helyezkedett el. Tájolás. A kemence szája a D-i oldalon volt, de a 43. árok kiásása idején elpusztult. A kemencefenék az É-D-i középvonal mentén a szája felé, 4 cm-t lejtett. Alaprajz. Az ovális alakú kemencefenék mérete: 130 (K-Ny)xllO (É-D) cm. A kemence szája előtt, a fenéklap folytatásaként, feltehetően félkör alakban folytatódott a tapasztás, ebben is voltak betapasztott cserépdarabok. A kemence lerombolása közben az un. „élőkét"

9 beletaposták a hamus gödörbe, és csak az előtér sarkaiban maradt meg egy keskeny, 15-20 cm átmérőjű körszelet. Előtér. A kemence előtt, fekete, kormos, hamus, paticstörmelékes folt volt, amelynek a K-i szélénél a 27. árok, a Ny-i szélénél a 43. árok jelent meg. Ezek mellett kisebb kitüremkedések is látszottak, ezek feltehetően az itteni kemencék előtereiből származtak. A 8. és a 9. kemencék körül mélyítettünk, és most már jól kirajzolódott a 8. kemence előtere, és jól látszott, amint a kemence előtt a két árok keresztezte egymást. A teknő alakú előtér aszimmetrikusan helyezkedett el a kemence előtt. Hosszúsága 260 cm, a legnagyobb szélessége 115 cm. A kemence szája előtti hamus gödör átmérője 110 cm, mélysége 35 cm volt, az alját a 43. árok kiásása előtt kormos, hamus paticstörmelékkel töltötték fel. A nyesett felszínen az előtér déli vége a kemence szájával egy szintre emelkedett. A kemence szájának a déli oldalán tölcséresen mélyülő, hamuval betöltött, ovális A kemencék szája előtti tapasztást Bóna István nevezte élőkének. BÓNA 1973.16,19, 20, 28.