Budapest Régiségei 41. (2007)
MŰEMLÉKVÉDELEM, ADATTÁRAK - TEREI György - MACKÓ Károly: Kána falu (Budapest, XI. ker.) feltárásának számítógépes feldolgozása
KÉPEK A szöveges leírások után beszélnünk kell a dokumentáció másik részéről a fotókról és a rajzokról. A fotózás hagyományos géppel (dia) és digitális módon történik. Kőérberek esetén a 2003-2005 évi ásatás során közel 40.000 digitális képet készítettünk. Számunkra maximálisan bevált ez a technika, mert a költségspóroláson túl, a képek azonnal kontrolálhatóak és használhatóak voltak, valamint könnyen csoportosíthattuk azokat. A munka végén letöltött képeket napi lebontásban is lementettük CD-re. A digitális képek fájlneveit úgy írjuk át, hogy már a nevéből ismertté váljon a tartalma. A fájlnevek két részből állnak, az első az objektum számát, a második a fotó számát jelöli. Tehát az 1618. objektumról készült harmadik kép neve a következőképpen látható: 1618_03.jpg. Ezek a képek egyszerűen gyorsan rendezhetőek, és csatolhatóak. A sírok és az egyéb objektumok számozása fedheti egymást, ezért a sírok fájlneveibe egy s- betűt is beillesztünk. Például a 760. sírról készült negyedik kép neve: 760s_04. jpg. Az objektumokról készített nagyszámú fotót csatoltuk be egyrészt az objektum- és sírlapokhoz, másrészt minden, a feltárás során elkészült rajzot, naplóban felvázolt tervet beszkennelünk, és ugyancsak megjelenítünk az objektumok leírásánál. A leletek esetében minden egyes darabot lefényképezünk és csatoljuk a digitalizált tárgyrajzokkal, így a mellékletekkel olyan adatbázist kapunk, amely a feldolgozást komolyan segíti. A kapcsolódó dokumentumok nem az azonnal elvégzendő tevékenységhez tartoznak. Ide sorolható a kép- és rajz anyag csatolása vagy beágyazása. Mivel a kánai ásatáson ezek tízezres nagyságrendben készülnek, a nagy tárolási igényű beágyazást (közvetlen kép vagy rajz megjelenítést) csak a reprezentatív dokumentumok esetén alkalmazzuk, többségében csatoljuk. Hogy egy példával illusztráljuk, egy különleges lelet rekordjába beágyazunk egy képet és ötöt csatolunk. A gyakorlatban a megtekinthetőség szempontjából ez azt jelenti, hogy a beágyazott képet azonnal látjuk, míg a csatoltakat egy egérkattintással érhetjük el. A csatolás további előnye, hogy ugyanarra a képre vagy rajzra többször is hivatkozhatunk különböző adatbázisokban, jelentősebb tárfoglalás nélkül. Ez a módszer esetünkben az ásatás adatbázisa mellett, a múzeum digitális fotótára és a tárgyleltára (tárolt) rekordjaiban fordul elő. A feltárási adatbázis összekapcsolható a leltárkönyvvel, így az egyszerű-és különleges leletek beillesztése egyfajta előleltározást is jelent. Ezeket folyamatos számozással visszük fel az előkerülés idejével összhangban az adatbázis megfelelő fájljaiba (5. ábra). A rendszer fejlesztésének másik célja a naprakész, lekérdezhető nyilvántartás mellett az ásatási dokumentáció gyors előállíthatósága volt a rögzített adatok alapján. Az informatikus kollega által készített program két lépésben valósítja meg ezt. Először a napló adataiból jelentést készít, majd a beépített Word dokumentum generáló program segítségével elkészül a napló nyomtatható formája. A mellékleteket, így a különböző objektumok, leletek listáját, képeket, rajzokat stb. közvetlenül az adatbázisból lehet kinyomtatni. Gyakorlatban a munka úgy folyt, hogy az objektumlapokat papírra kinyomtattuk, és azokat töltöttük ki a helyszínen, hiszen porban, fagyban, esőben, hóban csak speciálisan erre a célra kialakított számítógépeket lehet használni. A kitöltött adatlapokat aztán a konténerekben számítógépre vittük. A naplókat zárt helyen gépeltük be és illesztettük be az adatbázisba. A rendszerrel kapcsolatos mindennapi tennivalókat operátorunk, Zöldy Sándor látta el, segítségét ezúton köszönjük. VÉGÜL NÉHÁNY SZÓ A RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLLÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖKRŐL: - az adatfeldolgozást egy 2,4 GHz-es Pentium 4-es processzorral, 40 GB-os (Winchester) háttértárral rendelkező laptopon, MSAccess adatbáziskezelőre fejlesztett programmal (2000-es fájlformátum) végeztük. - 3 db digitális fényképezőgép, melyek az ásatás nagy területi kiterjedése folytán maximálisan ki voltak használva. - adatmentési célokra a rendelkezésünkre állt egy szintén 40 GB mobil háttértároló, ami nagyon hasznos, univerzális eszköz, mert nem csak a számítógépről történő mentést teszi lehetővé, hanem kártyaolvasóként is használható, így közvetlenül letölthetők a képek a (digitális) fényképezőgépekről 4 . FELDOLGOZÁS A cikk megírásakor a teljes adatbázis még nincs teljes mértékben feltöltve, a leletanyag Az adatmentésre CD -, majd később, a képek számának megnövekedése után DVD - lemezeket is használtunk.
