Budapest Régiségei 41. (2007)

MŰEMLÉKVÉDELEM, ADATTÁRAK - TEREI György - MACKÓ Károly: Kána falu (Budapest, XI. ker.) feltárásának számítógépes feldolgozása

TEREI GYÖRGY - MACKÓ KÁROLY KÁNA FALU (BUDAPEST, XI. KER.) FELTÁRÁSÁNAK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA* A Budapesti Történeti Múzeum régészei - Bencze Zoltán, Végh András, B. Nyékhelyi Dorottya, Belényessy Károly - Mackó Károly informatikus segítségével az 1998 és 2000 között folyt Szent György téri ásatásokhoz kialakítottak egy számítógépes rendszert, amely először a leletanyag és az ásatási dokumentáció rendezésében, később az ásatási napló vezetésében is segített. Erre azért volt szükség, mert a fent említett három év alatt több ezer objektum, valamint nagymennyiségű leletanyag került elő. Ahhoz, hogy a közel ezer ládányi leletet kezelni lehessen, egy adatbázis-kezelő program megírására volt szükség, hiszen a tárgyakat nem csak a raktározáshoz, leltározáshoz kellett rendezni és mozgatni, hanem a Szent György téri ásatásokat bemutató kiállításokhoz és az egyes egységekről megjelenő tanulmányokhoz is. Könnyebb volt így kiválogatni az egyes objektumokból előkerült leleteket, vagy az egész területről a hasonló anyagú, formájú, korú tárgyakat. 2003-ban az M0 autópálya ásatásaira tovább fejlesztettük a programot. Egyrészt, mert mindig az ásatás közben derül ki, hogy mik a hiányosságok, vagy mit kell máshogy szerepeltetni. Másrészt, mert minden egyes ásatásnál más és más a hangsúlyos, és ezt a rendszernek is követnie kell. Más volt a fontos a középkori falak és rétegsorok között a Szent György téren, és más az M0 autópályánál, ahol több korszak objektumai és leletei kerültek elő. A programot 2003-2005-ben a KőérberekTóváros-Lakópark építése során

1 a középkori Kána falu, valamint a területen előkerülő ős- és népvándorlás kori objektumok és leletek * A cikk kézirata 2006-ban került lezárásra, az azóta eltelt időben a BTM fejlesztette és számos ponton megváltoztatta adatbázis-rendszerét. 1 HORVÁTH-KOROM-REMÉNYI-SZILAS-TEREI 2005. 137-167. feldolgozásában is nagy segítséggel tudtuk tudjuk használni. Az ásatáson azért tartottuk fontosnak ennek a programnak a használatát, mert 2005-ig a terület 90%-os megkutatottsága után 8000 objektum került elő, és a teljes 26 hektáros terület feltárása után az objektumok száma megközelítheti a 10000-t. A több száz oldalt kitevő ásatási napló és objektumleírások, valamint a több tízezer digitális fotó kezelése, rendezése csak így lehet gördülékeny. Jelen munkánkban ezen az ásatáson, és a középkori eredményeken keresztül mutatjuk be az adatbázis kezelő programot. A kőérberki ásatások 2003 szeptemberében kezdődtek meg. Az Árpád- kori falu 14-15 hektár kiterjedésű. Megtaláltuk a falu plébániatemplomát, temetőjét 1077 sírral, 204 földbemélyített ház és munkagödör, valamint több száz kemence került elő. Egy 1325-ös határleírásból ismerjük a Kána nevet

2

. A tökéletes megtelepedést biztosító területet nem csak ebben a korban, hanem a neolitikumtól kisebb-nagyobb megszakításokkal lakták. Az őskori és népvándorlás kori részek vezetői: dr. Horváth László András, Szilas Gábor, Korom Anita, Horváth M. Attila. A RENDSZER FELÉPÍTÉSE A legtöbbet használt része a programnak a kiinduló űrlap, a főmenü. Ez maga az ásatási napló, ezen megtalálhatók a napló alapadatai: dátum, létszám, időjárás és az aznapi tevékenység leírása. Az ásatás minden napja az űrlap egy rekordjának felel meg (l.ábra). Erre a részre be lehet írni mindent, amit az ásatási naplóba szánunk. Abban az esetben, ha valami fontos, minden nap jelentkező információt ki akarunk emelni, azt is megtehetjük, a fő adatok mellett külön rész biztosítható számára. Kőérberken az objektumokat számoztuk, ezek külön egységként számítottak. Azért, hogy az 2 TEREI 2004. 37-72.