Budapest Régiségei 41. (2007)
MŰEMLÉKVÉDELEM, ADATTÁRAK - VÉGH András: A budavári Nagyboldogasszony-templom középkori kőfaragványainak sorsa közgyűjteményeinkben
Megoldást az eredeti állapot részleges visszaállítása jelentene. A Halászbástya északi tornya ma újra üresen áll, mert a vendéglő bezárt és kiköltözött. Most még lenne rá a lehetőség, helyreállítani Schulek Frigyes eredeti szándékát: az eredeti köveket és a gipszmásolatokat bemutatni a templom mellett. 28 Ezzel a kiállítással lehetőséget lehetne teremteni arra is, hogy a templom helyreállításának munkáját is fel lehessen idézni. Nem igaz, hogy ez senkit sem érdekelne. Valahol el kellene mesélni azt az érdekes történetet, hogyan alakult át a középkorból ránk maradt egyetlen budai templom barokk berendezésével a ma látható historikus épületté. Meg kellene mutatni, milyen volt az a száz évvel ezelőtti város, amelyet elfoglalt a Halászbástya és a Mátyás-templom romantikus álma, mi volt az épület valódi múltja. Erre a helyszínen lévő Halászbástya ma is a legalkalmasabb tér. A templom nem rendelkezik ilyesmivel, kiállítási terei kicsinyek és szűkek. Északi tornyát, a kollonádsort és az Északi Kistornyot.... Az igénybe vett területrészeket jelenleg használó Történeti Múzeum kőtárának elhelyezéséről az ÉVM. Mélyépítő Vállalat 51.SZ. Építésvezetősége I., Öntőház u.-i felvonulási telepén gondoskodtam..." „A Halászbástya-i Kőtár 1966-ig szerepelt a Budapesti Történeti Múzeum soraiban. Vagyis 1932-től 1966-ig. Élt 34 évet....a szép középkori gyűjteményt, ami abban az időben Budapest középkori emlékeit őrizte és mutatta be a főváros közönségének, máról holnapra megszüntették. Még pedig egy züllött vendéglátó társaság kedvéért. A jól berendezett középkori gyűjteményt gyors tempóban kirakták a Halászbástya folyosójára és az ebek harmincadjára bízták. Ott volt éveken keresztül őrizetlenül. Mert csak 1967 őszén fogtak hozzá a munkához, de a téli időre leállva, csak 19681969-ben fogtak hozzá a nagyobb munkához. ... Nagyon sok kisebb darab eltűnt a légópince kiállításból. Nagyon sok darabot pedig a hozzá nem értő vállalati emberek törtek össze a kihordásnál. Főleg a nagyobbakat törték két-három darabra, mondván: hogy így könnyebb kivinni, mint egyben. A kihordott darabokat pedig a folyosón állították fel. Éjszaka pedig jöttek az akkori romboló huligánok és az erejüket kipróbálva fellökdösték a kirakott vörösmárvány sírköveket. Ezek közül jónéhány darab összetört. Nagy nehezen Bertalanné és a fővárosi Műemlék-csoport közbenjárására a folyosót dróthálóval körbevették és így nagyjából lezárták a folyosót a barbárok elől. Sajnos csak hosszában, mert a végén a Schulek lépcsőnél lazán belécezték, amit rövid idő alatt kibontottak és űzték tovább kisded játékaikat az erőművészek." (VIRÁG Antal: Ahogy én láttam. Visszanézés, emlékezés a Fővárosi Múzeum (ma Budapesti Történeti Múzeum) megalakulására, fejlődésére és nagyra növésére. Bp. 1979-1981. Kézirat. BTM Adattár M 223-81.161.) Ezt a lehetőséget veti fel a Halászbástya északi szárnyának rekonstrukciója során készült tudományos dokumentáció is: PAP Katalin: Budavár, Halászbástya - az északi szárny használata (történeti kutatási dokumentáció, 2002).
