Budapest Régiségei 41. (2007)

MŰEMLÉKVÉDELEM, ADATTÁRAK - SZENTGÁLI Ádám: Kronoszkóp - ablak a múltra

kóposan állítható, így akár gyermekek és tolókocsiban ülők is belenézhetnek. A látott kép vízszintes látószöge mintegy harminc fok, ennek „kiszélesítését" a körbepásztázás teszi lehetővé. Az állvány két oldalán lévő fogantyúk segít­ségével 150 fokos szögben forgathatjuk ­ütközésig - a kronoszkópot. De honnan jön a kép? Ezt egy szoftver állítja elő, amely eddig nem ismert módon ötvözi a videotechnikát és a számítástechnikát. A számító­gépeket természetesen már fedett helyre - a régi múzeumi főépületbe - telepítették, s ezt föld alatti kábelek kötik össze a kronoszkópokkal. Sem a számítógépek, sem a kronoszkópok nem igényel­nek felügyeletet, minden automatikusan történik. Csak a múzeumi szezon végeztével kapcsolják ki a rendszert, s amíg a téli hóban-fagyban didereg­nek a romok, szétszerelik, karbantartják a szerkezeteket. A kronoszkóp alapötlete az akadémiai kutatóintézet térinformatikai osztályának vezető­jétől, Szentgáli Ádámtól származik, munkatársai a projekt irányítását, kidolgozását biztosították, Holakovszky László vezetésével, aki a video­szemüveg-technika hazai úttörője. O tervezte a projekt legkényesebb részét, a képmegjelenítő és megvilágító rendszert is. Az elméleti vázlatokat a műegyetemi Epítészettörténészeti és Műemléki Tanszék nyugalmazott professzora, dr. Istvánfi Gyula készítette, aki immár öt évtizede segít rajzaival az aquincumi romok feltámasztásában. A régészeti hitelesség fölött dr. Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója is őrködött. A térbeli modellek az Építészeti Ábrázolás Tan­széken születtek meg, amelyeket egy computer­grafikai vállalkozás (COMPulz Bt.) illesztett az általa lemodellezett romkerti környezetbe és tett valósághűen megjeleníthetővé. A nap égi pályájának a csillagászati algoritmusát - mert erre is szükség volt a fények-árnyékok szimulálásához - a Légkörfizikai Intézet biztosította. A kronoszkóp mechanikai részének a megvalósítása a műegyetemi Gépgyártástechnológiai Tanszék főmérnökéhez fűződik, az elektronikai tervezést és szerelést a SZTAKI-n belül a volt Robot­technikai Osztály munkatársaiból alakult Cortex Kft. végezte. A fejlesztők úgy vélik, érdemes tovább gon­dolkodni. Az új technológia lehetőséget ad bonyolultabb - épületcsoportonkénti, koronkénti, mozgás-animációs - megjelenítésre is. Ez azonban még a jövő zenéje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom